Omiš, a kalózok városa

Omiš Dalmácia szívében, a Cetina-folyó torkolatánál fekvő városka, amelynek több, homokos partszakasza van.

Omiš mint egy 20 kilométernyire délkeletre fekszik Dalmácia legnagyobb városától Splittől, ahová egy forgalmas közút vezet.

Omiš minden évben vendégül látja az a capella stílusban előadott autochton dalmát zenét és dalokat őrző és népszerűsítő legjobb klapa énekkarokat. A horvátországi klapa éneklés szellemi örökségi státussal bír, míg az elmúlt években a számos fesztiválnak köszönhetően valódi reneszánszát éli, s így a klapa éneklés immáron Dalmácia határain túl is hatalmas népszerűségnek örvend. Mind ez az omiši Dalmát Klapák Fesztiváljának is köszönhető, amely immáron 1967. óta ápolja a horvát tengerpart és szigetek hangzásvilágának hagyományát, s amely az idén egész júliusban tart majd.

A kisvárosról először a X. században történik említés, múltja igen hosszú időre nyúlik vissza és igen lenyűgöző, amiről számos kultúrtörténeti emlék, a X.-XVIII. századból származó templomok, műemlékek, erődök, múzeumok és egyéb látnivalók sokasága tanúskodik.

A városkának a Cetina torkolatánál lévő kedvező elhelyezkedése a múltban jó védelmi pozíciót biztosított, míg a jelenben az adriai partszakasz egyedülálló érdekességének számít. Az a lenyűgöző kőkapu, amelyen keresztül a kristálytiszta Cetina belefolyik a tengerbe, szolgál ezen ősi város jelképéül, míg a folyó egyben a hátország felé vezető, a Jadro-folyótól Vruljéig terjedő egyedüli összeköttetést testesíti meg.

A település óvárosi magja a Cetina keleti partján terül el. A város elhelyezkedésének, valamint könnyű és gyors mozgású bárkáiknak is köszönhetően az omišiak hírhedt kalózok voltak. Legnevezetesebb támadásaik idejében az omiši kalózcsapatokat a Kačić hercegek irányították, akik két egész évszázadon keresztül vezényelték a pápai gályák, illetve a tekintélyes hatalommal bíró Velence, Dubrovnik, Split, Kotor kereskedelmi hajói elleni támadásokat.

Omiš gazdag kulturális örökségéről tanúskodik a kulturális műemlékek sokasága. A kalóz múltat hűen mutatják be a Mirabella (Peovica) és a Starigrad (Fortica) erődök. Omišt három oldaláról falak védték, míg északról a hegy szolgált védvonalként. Ez az állapot egészen a 19. századig fennmaradt, majd a falak nagy részét elbontották.

A mintegy 30 kilométer hosszú Omiši Riviéra változatos strandjairól ismert, apró halásztelepülésein pedig mindenki nyugalomra lelhet, aki ki szeretne szállni a városi pörgésből. Az aktív pihenésre áhítozók sem fognak csalódni, hiszen kéznyújtásnyira van a vadvízi evezésre alkalmas Cetina-folyó, de van itt lehetőség szabad mászásra, siklóejtőernyőzésre, búvárkodásra, vitorlázásra, strandröplabdázásra, teniszezésre, illetve további sportokra is vízen, földön és a levegőben egyaránt.

224,45 méteres híd épült Omišban

A bonyolult hídszerkezet az Omist elkerülő építési projekt része.

A szerkezet átível a Cetina folyó felett, és mindkét oldalán alagútban végződik, így hosszabb, mint szabad szemmel látható.

A Cetina névre keresztelt híd két irányból épült, és mindvégig úgy tűnt, hogy a kivitelezők nem voltak elég precízek, mert a két alagútból kibúvó végek nem voltak egy magasságban, és ezért nem lesznek összeköthetők középen. Valójában azonban speciális mérnöki technikával épült, és a híd keresztmetszetének változtatható magassága révén a szerkezet megépítése közben függőlegesen is elmozdult minden tolás alkalmával.

A beruházás célja pedig, hogy csökkentse a forgalmat és a torlódást Omis belvárosában.