Omiš

Omiš mint egy 20 kilométernyire délkeletre fekszik Dalmácia legnagyobb városától Splittől, ahová egy forgalmas közút vezet.

Omiš minden évben vendégül látja az a capella stílusban előadott autochton dalmát zenét és dalokat őrző és népszerűsítő legjobb klapa énekkarokat. A horvátországi klapa éneklés szellemi örökségi státussal bír, míg az elmúlt években a számos fesztiválnak köszönhetően valódi reneszánszát éli, s így a klapa éneklés immáron Dalmácia határain túl is hatalmas népszerűségnek örvend. Mind ez az omiši Dalmát Klapák Fesztiváljának is köszönhető, amely immáron 1967. óta ápolja a horvát tengerpart és szigetek hangzásvilágának hagyományát, s amely az idén egész júliusban tart majd.

A kisvárosról először a X. században történik említés, múltja igen hosszú időre nyúlik vissza és igen lenyűgöző, amiről számos kultúrtörténeti emlék, a X.-XVIII. századból származó templomok, műemlékek, erődök, múzeumok és egyéb látnivalók sokasága tanúskodik.

A városkának a Cetina torkolatánál lévő kedvező elhelyezkedése a múltban jó védelmi pozíciót biztosított, míg a jelenben az adriai partszakasz egyedülálló érdekességének számít. Az a lenyűgöző kőkapu, melyen keresztül a kristálytiszta Cetina belefolyik a tengerbe, szolgál ezen ősi város jelképéül, míg a folyó egyben a hátország felé vezető, a Jadro-folyótól Vruljéig terjedő egyedüli összeköttetést testesíti meg.

A település óvárosi magja a Cetina keleti partján terül el. A város elhelyezkedésének, valamint könnyű és gyors mozgású bárkáiknak is köszönhetően az omišiak hírhedt kalózok voltak. Legnevezetesebb támadásaik idejében az omiši kalózcsapatokat a Kačić hercegek irányították, akik két egész évszázadon keresztül vezényelték a pápai gályák, illetve a tekintélyes hatalommal bíró Velence, Dubrovnik, Split, Kotor kereskedelmi hajói elleni támadásokat.

Omiš gazdag kulturális örökségéről tanúskodik a kulturális műemlékek sokasága. A kalóz múltat hűen mutatják be a Mirabella (Peovica) és a Starigrad (Fortica) erődök. Omišt három oldaláról falak védték, míg északról a hegy szolgált védvonalként. Ez az állapot egészen a 19. századig fennmaradt, majd a falak nagy részét elbontották.

A mint egy 30 kilométer hosszú Omiši Riviéra változatos strandjairól ismert, apró halásztelepülésein pedig mindenki nyugalomra lelhet, aki ki szeretne szállni a városi pörgésből. Az aktív pihenésre áhítozók sem fognak csalódni, hiszen kéznyújtásnyira van a vadvízi evezésre alkalmas Cetina-folyó, de van itt lehetőség szabad mászásra, siklóejtőernyőzésre, búvárkodásra, vitorlázásra, strandröplabdázásra, teniszezésre, illetve további sportokra is vízen, földön és a levegőben egyaránt.