Mljet a zöld sziget

Mljetet zöld szigetnek is nevezik, mivel a nemzeti park nagy részét erdők borítják. Nevezetességei a különleges panoráma és a két gyönyörű tó, amelyek valójában a tenger részei, ráadásul az egyik sós, a másik édesvizű.

Mljet 37 kilométer hosszú, 3 kilométer széles sziget Horvátország legdélibb csücskében, Dubrovniktől nyugatra fekszik.

Állítólag ez volt az a sziget, ahol Odüsszeusz, Ogügié szigetén történt hajótörése után, hét évet töltött. Innét nézett merengve a nyílt tengerre, otthona és felesége, Pénelopé után sóvárogva. A gyönyörű Kalüpszó nimfa, Poszeidón isten lánya pedig még szomorúbban, szerelmesen nézte az arcát.

A Mljet Nemzeti Park az Adriai-tenger legrégebbi nemzeti parkja, amely a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll.

A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, „édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet, illetve a különleges panorámája miatt: a park területéről ugyan is nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket. A sziget legmagasabb pontjáról, a Montokuc csúcsról szép időben ellátni a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig is.

A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero és a Malo jezero tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat. A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán (kanal Soline) ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét. Jóllehet valójában a tenger részeiről beszélünk, ránézésre mégis úgy fest, mintha két tóval lenne dolgunk, ezért is kapták ezt a nevet.

Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el.

Az, hogy a szigeten ma öt különféle erdő nő, főként a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért, és a 18. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést. Ma éppen ezen a részen található a nemzeti park legnagyobb hányada. Az eredeti, magyaltölgyekből álló mediterrán őserdő azonban csak foltokban maradt fenn. A legtöbb magyaltölgy alacsony tönkerdő formájában lelhető föl, a Velika dolina nevű területen. Másutt a magyaltölgy-erdőket fokozatosan macchia váltotta fel, vad olajfákkal, szentjánoskenyérfákkal, pineafenyőkkel, kövirózsákkal és nagy kiterjedésű, spontán kialakult alpesi fenyő-erdőkkel, amelyek később átvették az uralmat a másfajta igényekkel rendelkező növényfajok fölött.

A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben működött, hasonló nevű szálloda és étterem után.

Mljet vizei a mediterrán barátfókák kedvenc tartózkodási helye. Jacques Cousteau, a híres francia tengerkutató negyven évvel ezelőtt, egy mljeti merülését követően azt mondta, hogy az itteni tenger a világ legtisztább tengerszakaszainak egyike.

Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.

Robinson-élmény a Saplunara homokos strandon. A strandon se szálloda, se vendéglő, mindössze néhány jellegzetes helyi ételeket kínáló, fenyőerdővel körülvett kis bódé.

A szigeten tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Polače és Sobra kikötőkben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal.

Sveta Marija (c) wikipedia/Sail Croatia/Mljet Drone

Túrautak

Odüsszeusz barlangja felett található Mljet legmagasabb csúcsa, a Veliki grad (514 m). A sziget nyugati része védett nemzeti park, a parkban található túraösvények találhatók, pl. a Montokuc, Gradina és Veliki Planjak csúcsokra. E csúcsokról jól látható a Kis- és Nagy-tó (Malo i Veliko jezero), a Sveta Marija-sziget.

"Olíva-út". A túraösvény Babin Polje-ben kezdődik, és az Odüsszeusz-barlanghoz vezet egy százéves olajfaligeteken keresztül.

 „Babin Polje szent kincse" út. Rövid, kör alakú szakasz, amely áthalad Babino Poljén, és elvezet egy 11. századi templomhoz és kápolnához, ahol ráadásul csodálatos kilátás mellett pihenhetnek meg a turisták.

„Suhozid". 500 méter hosszú út, amely a mezők és kőfalak által alkotott tájat tárják a látogatók elé.

Odüsszeusz-barlang

A zöld Mljet-szigeten található barlang körül nagy legenda kering. Háromezer évvel ezelőtt Odüsszeusz hajója állítólag Mljet közelében szenvedett hajótörést egy viharban; miközben a partra úszott, hirtelen egy lyuk nyílt a hullámokban, amelybe Odüsszeusz kimentette magát a tomboló tengerből, és a barlangban kötött ki. Ott Odüsszeuszt elvarázsolta Kalüpszó nimfa, aki örök életet ígért neki, és hét évig a szeretője volt. Amikor Zeusz szabadságot követelt Odüsszeusznak, és ő elhagyta a barlangot, Kalüpszó állítólag összetört szívvel halt meg.

Ha szárazföldön közelítjük meg a Mljet természeti paradicsomában található legendás barlangot, szőlőültetvényeken és olajfaligeteken keresztül kell túráznunk, és a részben burkolatlan ösvényhez szilárd cipőre lesz szükségünk. Ezután csónakkal vagy úszva merülhet el a barlang varázslatos világában. A nyári hónapokban dél körül hihetetlen színekben pompázik itt a tenger.