A híres grünwaldi csatát izgalmasan mutatja be a most megnyílt múzeum Lengyelországban

Megnyílt szerdán a látogatók számára az 1410-es grünwaldi csata nagyszabású, multimediális múzeuma az északkelet-lengyelországi Warmia-mazúriai vajdaságban fekvő Stebark községben. 

A grünwaldi csatamezők közelében közel 50 millió zloty (4,2 milliárd forint) költséggel felépített, 3,5 ezer négyzetméter alapterületű múzeumban a kiállítótéren kívül helyet kapott egy 100 férőhelyes konferenciaterem, valamint egy lovagterem is, amely lovagi tornák és csaták bemutatását teszi lehetővé.

A grünwaldi mezőkön évente tömegeket vonzó csatarekonstrukciókat szerveznek az ütközet évfordulóján. A helyszínre látogató turisták eddig csak a nyári szezonban, egy kis múzeumépületben tekinthették meg a csata történetét felidéző kiállításokat.

A grünwaldi ütközet a lengyel-litván unió és a német lovagrend között 1409-ben kirobbant háború döntő csatája volt.

1410. július 15-én a harmincezres lengyel-litván seregnek sikerült szétkergetni a lovagrend húszezres seregét, és Ulrich nagymester is a harctéren lelte halálát.

A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. 

Marienburg (Malbork) vára (c) pixabay

A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk.

Az ütközetet mások mellett a Nobel-díjas lengyel író, Henryk Sienkiewicz írta le a Kereszteslovagok című regényében (1900), amely alapján 1960-ban Aleksander Ford lengyel filmrendező nemzetközileg is díjazott filmet készített. Megelevenítette a csatát Jan Matejko lengyel történelmi festő is az 1878-ben alkotott grandiózus festményével.

Német Lovagrend

A Német Lovagrend (Teuton Lovagrend) a Szentföldön alakult és eredetileg német zarándokok betegápoló szolgálata volt, amely 1189-ben a német lovagok betegápoló rendjévé alakult át. Csak német lovagok lehettek tagjai, szabályaik a franciaországi Templomos Lovagrend szabályzatához igazodtak. Idővel nagy birtokokat szereztek Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban és a német területeken. Később a poroszokkal harcoló lengyel főurak hívására a Baltikumban telepedtek le.

Hódításaik eredményeként a XIII. században a Visztula és a Nyeman folyók közötti területeken létrejött a Német Lovagrend állama, Marienburg (ma Marburg) központtal. Rudau mellett 1370-ben jelentős győzelmet arattak az orosz-tatár seregek felett és azután ellenőrzésük alá vonták az egész balti-tengeri kereskedelmet. Hatalmuk ellensúlyozására jött létre Lengyelország és Litvánia uniója, de a Rendnek a grünwaldi csatában megrendült hatalmát Lengyelország csak hosszú háború után tudta 1466-ben megtörni.

(Címlapfotó: A grünwaldi csata egy középkori festményen, ifjabb Diebold Schilling, 15. sz)