2021. november 28.

Magyar felfedezés: Raptorok éltek Salzburg közelében

Kilencvenmillió éves raptorcsontokat találtak az ELTE kutatói Ausztriában.


Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal.

Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák.

A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő.

A mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak elő potenciális üledékes kőzetek Ausztria területén. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora is így fedezett fel egy új lelőhelyet Ausztria középső részén több magyar, osztrák és cseh kollégával együttműködésben.

A kutatók egy patak mentén bukkantak olyan kőszéntartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília.

Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) munkatársa mikroszkóp alatt válogatta ki a leletek jó részét.

A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, ez utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti (bakonyi) lelőhelyekről is ismert.

Az ősmaradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, amelyet Botfalvai Gábor, az MTTM munkatársa végzett el. A lelőhely kora ugyanis kardinális kérdés volt a kutatás során.

A beszámoló szerint az eredményekből kiderült: az itt megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint az Iharkúton felfedezett ősgerincesleletek.

Az új ausztriai leletanyag egy 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, amelynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem lehetett tudni.

A gerincesfosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal együttműködve azonosította számos olyan különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, amely meghatározó az egykori vízi környezet rekonstruálásában.

(Címlapfotó: Wolfgangsee (c) Österreich Werbung/Lisa Eiersebner)