Szenzációs kiállítás: Életre kelnek az indiánkönyvek Szegeden

A Nagy-síkságon és annak peremvidékén élő indiántörzsek tárgykultúrájából és díszítőművészetéből is ízelítőt kaphatnak majd a szegedi Móra Ferenc Múzeumban nyíló A legendás vadnyugat című tárlat látogatói.

A tárlatot azzal a céllal szervezik, hogy megidézzék a cowboyok és indiánok legendás világát, amelyet a mai 40 év fölötti korosztály gyermekkori olvasmányaiból ismert meg. Be szeretnék mutatni ugyanakkor a valóságot is: azt a rendkívül emberpróbáló életformát, mellyel az amerikai nyugaton élők szembesültek, és ennek megjelenését a kultúrában, a filmekben.

A tárlaton a cowboyok és indiánok mindennapjait, szokásait, hozzájuk kapcsolódó történeteket és legendákat ismerhetnek meg az érdeklődők. A kiállításon bemutatják a cowboyok legendás fegyverének, a revolvernek tucatnyi típusát, a kezdeti, egy lövés leadására képes pisztolytól, a kettő vagy négy lövés leadására alkalmas több csövű változaton át a forgótáras fegyverekig. Ezek a pisztolyok az eltérő amerikai és európai jogi szabályozás miatt azonban magyarországi gyűjteményekből érkeztek Szegedre.

Oklahomából, a legnagyobb vadnyugati múzeumból kilencven tárgy érkezett Szegedre. Cowboyok komplett viseletei - kalapok, ingek, nadrágok, csizmák - használati tárgyai - nyergek, kengyelek, sarkantyúk - és néhány különleges relikvia, például seriffcsillag. 

A Néprajzi Múzeum szinte valamennyi észak-amerikai indián tárgyát kölcsönadta a tárlatra. Magyarországon azonban nem volt olyan néprajzi kutató, aki tematikus gyűjtőmunkát végzett volna az észak-amerikai indiánok körében, így ahhoz, hogy a látogatók képet kaphassanak az egyes törzsek eltérő díszítőművészetéről, az anyagot ki kellett egészíteni.

Magyarországon több olyan, az észak-amerikai indián kultúra iránt elkötelezett gyűjtő is van, akik a világ nagy múzeumaiban őrzött indián tárgyakról méretében és anyaghasználatában is pontos másolatokat készítenek, és ezeket a rekonstrukciókat kölcsönadták a tárlatra.

Így például látható a tárlaton egy a British Museumban őrzött faragott gyermekhordozó másolata vagy egy Párizsban látható 18. századi festett bőrtakaró replikája.

A kiállításon tematikus tárolókban láthatók az indián kézművességhez, a gyermekneveléshez, felnőtté váláshoz kapcsolódó tárgyak, a mokaszinek, a pipázás kellékei, a késtartók, a mobilitás eszközei és a különféle viseletek.

Az indiánok küzdelmeiben kiemelkedően fontos volt a harcosok személyes bátorsága, ezért az összecsapásokban nagy szerepe jutott a kézifegyvereknek, amelyeket szintén egy tároló mutat be. Emellett hat bábú segítségével az érdeklődők azt is megismerhetik, hogy az egyes tárgytípusokat a gyakorlatban miként viselték, használták egykor az indiánok.

A cowboyok és indiánok egykori ruhái, fegyverei és használati tárgyai mellett filmes relikviák, így Tom Selleck, Bud Spencer és Terence Hill westernekben hordott kellékei is láthatók a kiállításon.

Már a tárlat szervezésének kezdetén elhatározták, hogy az amerikai vadnyugatról szóló kiállítás egy részén a legendás korszak filmes ábrázolásával, a többi közt a spagettiwesternekkel is foglalkoznak.

A múzeum munkatársai kutatásba kezdtek, hogy egykor ezekben a filmekben használt tárgyakat találjanak, még Carlo Pedersoli (Bud Spencer) gyermekeivel is felvették a kapcsolatot, de nem maradtak kellékek a család tulajdonában. Végül találtak egy római kellékkölcsönző céget, amely annak idején közreműködött a forgatásokon.

Tőlük kölcsönöztek két pisztolyt, egy bilincset, valamint több fegyverövet, amelyet bizonyítottan Bud Spencer vagy Terence Hill használt az 1970-es Az ördög jobb és bal keze című olasz western-vígjátékban.

Néhány másik tárgy Tom Selleckhez kapcsolódik, akit legtöbben a Magnum című sorozatból ismernek, holott westernfilmekben is szerepelt. A kiállításon látható lesz egy kalap, egy pár térdvédő és sarkantyú, melyet Simon Wincer rendező Monte Walsh: Az utolsó cowboy című 2003-as westernfilmjében hordott.

Magyar relikviát is láthat a közönség. Bemutatják Xántus János egykori puskáját, egy korai Henry-karabélyt, amelybe nevét is belegravírozták angolul.

Xántus János részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, majd Észak-Amerikába emigrált. Keresztül-kasul bejárta a prérit, fontos területeket térképezett fel, miközben megismerte az indiánok kultúráját.

Az útjairól írt beszámolókra sokan kíváncsiak voltak: a legenda szerint Karl May róla mintázta legendás hőse, Old Shatterhand alakját.

Xántus Jánosnak fontos szerepe volt a magyar kultúrtörténetben is: ő volt az első igazgatója a fővárosi állatkertnek, majd vezetője a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának, a mai Néprajzi Múzeum elődjének.

A legendás vadnyugat - Cowboyok és indiánok című kiállítás a Múzeumok éjszakáján, június 25-én nyílik a Móra-múzeumban.

(címlapfotó: Egy 1850 körül készült colt az Oklahomából érkezett cowboy-kiállítás anyagának kibontásán, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2022. május 31-én. (c) MTI/Rosta Tibor)