Neandervölgyiek a Plitvicei-tavaknál: kőeszközt fedeztek fel egy horvát barlangban

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezkedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje).

A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200-45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek.

Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében.

Az ősmaradványt - más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt - a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában állítják ki, amelyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg - mondta Ostrina, hozzátéve, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert "bárhol ásnak, találnak valamit". Úgy vélte: a barlangok "a Föld utolsó feltáratlan területei".

Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta: Francois Bordes Rives francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó.

"Ezek az eszközök jellemzőek a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustéri kultúrára, amelyet Európában a nenandervölgyi emberhez kötnek" - mutatott rá.

A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő főemlősök (hominini) is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már a közép-dalmáciai klicevicai Vinica- és Velika pećina-barlangban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustéri korszakból származnak - derült ki a konferencia munkaanyagából.