15 évesen megtalálta a Bölcsek kövét: 340 éve született a porcelán feltalálója

2022. február 6.

print Hetedhétország.hu

15 évesen megtalálta a Bölcsek kövét: 340 éve született a porcelán feltalálója

Miután Johann Böttger rejtélyes módon arannyá változtatott 15 garast, a fehér arany titkával foglalkozott.

1682. február 4-én született Schleizben Johann Friedrich Böttger német alkimista, vegyész, a porcelán európai feltalálója. 

Érmeverő apja, aki Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem szolgálatában állt, korán meghalt. Özvegye egy mérnökhöz ment újra férjhez, aki a kémia titkairól tartott beszámolóival annyira feltüzelte mostohafia elméjét, hogy az egy berlini gyógyszerészhez állt be inasnak. Itt 15 évesen - legalábbis saját állítása szerint - megtalálta a Bölcsek Kövét, az alkimisták nemzedékei által sóvárgott csodaszert, amely a fémeket nemesfémmé változtatja, meggyógyít minden betegséget és tulajdonosának biztosítja az örök életet. Böttger rejtélyes módon valóban arannyá változtatott 15 garast, s e bravúr révén szárnyára kapta a hír.

"Azt mondják, a Bölcsek Köve hirtelen megjelent itt, majd egy röpke pillanat után el is tűnt"

- vetette papírra a híres tudós, a berlini akadémia első elnöke, Leibniz.

I. Frigyes porosz király is érdeklődni kezdett értékes alattvalója után, aki rendelkezésére bocsátotta az alkimista munkájához szükséges anyagokat. De miután két év múltán sem tudott eredményt felmutatni, a türelmetlen király haragra gerjedt. A vegyész ekkor határozta el, hogy Szászországba menekül. A mindig pénzszűkében szenvedő Erős Ágost választófejedelem tárt karokkal fogadta, a két uralkodó kis híján háborúba keveredett a suhanc miatt.

Böttger azonban csöbörből vödörbe került: Szászországban fejedelmi körülmények között élt, de státusfogolyként kezelték és kísérleteinek folytatására kényszerítették. Erős Ágost egyre türelmetlenebbül követelte a csodatinktúrát és az aranyat, - szükségtelen mondani, hogy mindhiába. Böttger próbálkozott a szökéssel, de elfogták, csak újabb és újabb ígéretekkel tudta megmenteni az irháját.

Végül az uralkodó lecsillapítására valóban produkált egy arany- és egy ezüströgöt, amelyek ma is láthatók Drezdában.

A szorult helyzetbe került kalandor "irányt váltott" és a porcelán rejtélyével kezdett foglalkozni.

Az addig csak Kínából és Japánból importált, Európában méregdrága és ritka porcelán titkát akkoriban sokan kutatták. Legtovább a franciák jutottak, de az általuk előállított lágy porcelán a kaolin hiánya miatt átlátszatlan és törékeny maradt. Böttger és a felügyeletére kirendelt, de alkimista kísérleteibe belebonyolódó Walther von Tschirnhaus 1706-ban rátalált a jáspisporcelánra (avagy vasporcelánra), majd a Drezda közelében felfedezett kaolinnal kísérletezve rájuk mosolygott a szerencse. A kemencéből kiemelt anyag fehéren csillogott - felfedezték a porcelán titkát. A jelentést Böttger 1708. október 11-én küldte el a királyi udvarnak, ezt tekintik az európai porcelán születési időpontjának. A klasszikus német porcelán 50 százalék kaolint, 25 százalék kvarchomokot és 25 százalék földpátot tartalmaz - a kaolin biztosítja a hőállóságot, a földpát az ömleszthetőséget, a homok pedig a mechanikai szilárdságot növeli. A keveréket préselik, formázzák, szárítják, majd igen magas hőmérsékleten kiégetik.

Böttger egy évvel később kikísérletezte a porcelánmázat is, felfedezéseire támaszkodva alapították 1710-ben a híres meisseni porcelángyárat. Ennek igazgatója a bárói ranggal is kitüntetett Böttger lett, aki most aztán tényleg rátalált az "aranycsinálás" titkára: élete hátralévő részét gondtalanul, az élvezeteknek hódolva élte le. A szertelen életmód kikezdte egészségét, s 1719. március 13-án, alig 37 évesen meghalt.

A meisseni üzem a század közepéig monopolhelyzetet élvezett, a "fehér arany" elkészítésének receptjét hét lakat alatt őrizték. A műhelybe csak beavatottak léphettek be, akiknek fogadalmat kellett tenniük a titok megőrzésére. Ez persze nem sikerülhetett sokáig: a technológia már 1719-ben Bécsbe került, innen szétterjedt egész Európába.


2008-ban a meisseni porcelán-manufaktúrának ítélték oda az idei Európai Kulturális Díjat, ez az első eset, hogy árutermelő vállalatot tüntettek ki vele. "Az európai porcelánnak 1708-ban Johann Friedrich Böttger és csapata által kidolgozott első receptjeiből kiindulva megalapította a manufaktúra az európai porcelángyártást. A találmány döntően befolyásolta az európai asztali és terítési kultúra megváltozását és mindmáig befolyással bír a kézművesiparra és a kerámia technikára" - indokolta döntését az Európai Kulturális Fórum.





Legfrissebb hírek

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play