Átvizsgálják Európa legnagyobb katedrálisait

Vatikáni tűzoltóparancsnok: a római bazilikákat nem fenyegeti tűzveszély

A faszerkezetek nélküli és állandó ellenőrzés alatt tartott Szent Péter-bazilikát és a többi római bazilikát nem fenyegeti a párizsi Notre-Dame-ot sújtotthoz hasonló katasztrófa Paolo De Angelisnek, Vatikánváros tűzoltóparancsnokának a szerdai olasz sajtóban megjelent nyilatkozata szerint. 

Paolo De Angelis elmondta, hogy a kereszténység központjának számító Szent Péter-bazilika jelenlegi épületében alig van fából készült szerkezeti elem. A világ legnagyobb katolikus temploma elsősorban kőből és más, sűrített építkezési anyagokból épült. Ennek ellenére a tűzeset nem számít teljesen kizárhatónak, ezért a bazilika egészét füst- és tűzjelző szenzorok ellenőrzik. Az érzékelőket napi 24 órában a Vatikán Állam területén található tűzoltó-parancsnokságból tartják megfigyelés alatt. 

A 34 fős vatikáni tűzoltócsapat felügyeli a 0,44 négyzetkilométeres Vatikánváros egészét: a Szent Péter tértől az apostoli palotákon, a vatikáni könyvtáron és múzeumokon át a vatikáni hivatali épületekig. A tűzoltóparancsnok beszámolója szerint a Vatikán területén 5 ezer tűzoltókészülék működtethető: a vatikáni tűzvédelmi megoldások között szerepel a vízzel, habbal és gázzal való oltás lehetősége is. Hozzátette, hogy a rendelkezésükre álló tömlők összhossza eléri a 30 kilométert. 

A vatikáni tűzoltók hatáskörébe tartozik az olasz főváros többi nagy bazilikája is: a lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore, a római falakon kívüli Szent Pál és a Santa Croce in Gerusalemme-bazilika is. Hiába találhatók a pápai államon kívül, ezek a bazilikák vatikáni felségterületnek számítanak. 

Paolo De Angelis hangsúlyozta, hogy a római bazilikák építéséhez általában kevés fát használtak. Ahol mégis faszerkezetet emeltek a templomhajók fölé, ott a fát tűzálló anyagokkal kezelik, és ide is számtalan érzékelőt szereltek fel. 

A vatikáni tűzoltók hat járművel tudnak mozogni a Vatikán és Róma területén, köztük egy tűzoltási feladatokra átalakított, rendkívüli terepen is alkalmazható quad is van, amellyel a szűkebb római utcákba tudnak mozogni. 

A Notre-Dame-székesegyházat elpusztító tűz Olaszországot a velencei La Fenice színházra emlékeztette. A restaurálás alatt levő opera épülete 1996 januárjában, több mint tíz órán át pusztító tűzben leégett. Teljesen újjáépítették, és 2003-ban nyitották újra. Tűz pusztította el 1997 áprilisában azt a torinói kápolnát is, ahol a krisztusi halotti lepelként ismert Sindonét őrizték. Az ereklyét tűzálló üveg védte, de a leplet őrző ereklyetartót a lángok közepette nem tudták kivinni a kápolnából. Ezért a torinói tűzoltók parancsnoka úgy döntött, hogy egy 4 kilós kalapáccsal széttöri a leplet fedő kristályüveget. Így mentették ki a Sindonét a tűzből.

Tucatnyi új füstérzékelőt telepítenek a bécsi Stephansdomba

Modernizálják a bécsi Stephansdom tűzvédelmi rendszerét - írta az osztrák sajtó Toni Faber esperest idézve szerdán, két nappal a Notre-Dame-ban pusztító tűz után. 

A lelkész elmondta: a párizsi esettől függetlenül úgy döntöttek, hogy tűzjelző készülékeket telepítenek a katedrális tetőszerkezete alá.

Toni Faber emlékeztetett arra, hogy a Stephansdom 1945. április 12-én kiégett. Ezt követően a fa tetőszerkezetet acélra cserélték, és a belső teret is speciális tűzvédelmi rendszerrel látták e.

Az esperes megismételte, hogy a Stephansdomban nem kell olyan súlyos tűztől tartani, mint amilyen Párizsban pusztított. Hozzátette: a Stephansdomnak nincs tűzbiztosítása, az ugyanis elképzelhetetlenül sokba kerülne. 

A lengyel belügyminiszter kiegészítő tűzvédelmi ellenőrzéseket rendelt el a műemléképületekben

Kiegészítő tűzvédelmi ellenőrzések zajlanak a lengyelországi műemléképületekben - közölte szerdán Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszter, aki szerint mindenekelőtt a régi templomokban áll fenn fokozott tűzveszély.

Brudzinski az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozott a párizsi Notre-Dame-székesegyházban hétfőn pusztító tűzvész kapcsán. Arra a kérdésre, hogy a lengyel műemlékekben megfelelő-e a tűzvédelem, a miniszter úgy válaszolt, hogy "biztosan nem". Az előző években végrehajtott ellenőrzések alapján a templomok esetében akár 80 százalékos "reális veszélyről" lehet beszélni - fűzte hozzá.

Felidézte az előző években történt három ismertebb lengyelországi templomtüzet, köztük a nyugat-lengyelországi Gorzów Wielkopolskiban álló 13. századi székesegyház 2017-es, rövidzárlat miatt bekövetkezett tűzesetét. A lángok súlyosan megrongálták a templomtornyot, a szentélyt még mindig javítják.

Brudzinski közölte: előző nap arra kérte a lengyelországi vajdaságok vezetőit, hogy tartsanak kiegészítő tűzvédelmi ellenőrzéseket a régiójukban lévő műemléképületekben, az akció kedden meg is kezdődött a vajdasági tűzoltósági parancsnokok, a műemlékvédelmi hatóságok közreműködésével.

A miniszter szerint a legnagyobb gondot a templomok tűzvédelmi biztosítása okozza, különösen ott, ahol egy plébános több régi épületért felelős. "Az ilyen szentélyek karbantartása a helyi hívők adományaiból gyakorlatilag lehetetlen" - húzta alá Brudzinski. Ezzel arra utalt, hogy a lengyelországi egyházközségek mindenekelőtt a hívek adományaiból fedezik kiadásaikat, köztük az egyházi épületek fenntartását.

Címlapfotó: wikipedia