Életmű-kiállítás nyílt Rodin halálának 100. évfordulóján Párizsban

2017. március 29.

print MTI

Életmű-kiállítás nyílt Rodin halálának 100. évfordulóján Párizsban

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

A centenáriumi kiállítás célja, hogy új megvilágításba helyezze azt a művészt, akit a testek ábrázolása miatt már a korában is a szobrokat életre keltő alkotóként üdvözöltek. Rodin szobrai és rajzai mellett azok a 20. századi és kortárs alkotásokat is láthatók (Giacometti, Jean Fautrier, Germaine Richier, Willem de Kooning, Markus Lüpertz, Anselm Kiefer), amelyeket a francia művész ihletett.

A tárlaton megtekinthetők a szobrász olyan jelentős művei, mint Dante Isteni színjáték című műve által ihletett A pokol kapuja, amelyen húsz évig dolgozott, valamint A gondolkodó, A csók, az Érckorszak, A calais-i polgárok, továbbá az Ádám vagy az Éva, amelyekkel a szobrászművész világhírt szerezett magának.

A szervezők arra hívják fel a figyelmet, hogy kortársaihoz hasonlóan Rodin nem márványból készítette a szobrait, hanem a fárasztó munkát meghagyta az erre specializálódott kézműveseknek, valamint a tanítványainak, Constantin Brancusinak vagy Antoine Bourdelle-nek. Ő maga agyagból modellezte a szobrait, amelyekből több gipszváltozatot is készített, volt, hogy tucatnyit - Georges Clémenceau mellszobrából például 43 példányt -, amelyeket azután alapformaként felhasznált. A végleges bronzváltozat előtt köztes lépcsőfoknak tekintett gipszváltozatokat azonban Rodin előszeretettel állította ki.

A modern szobrászat egyik legnagyobb alkotója számára "egy mű soha nem befejezett" és ezzel a befejezetlenséggel gyakran játszott is az alkotásaiban. Az antik művek gyűjtőjeként azt vallotta, hogy "egy olyan darab, amelyből hiányzik valami, szebb, mintha érintetlen lenne" - emlékeztetett Antoinette Le Normand-Romain, a tárlat egyik kurátora.

A kiállításon nagy hangsúlyt kaptak Rodinnek a második világháborút követően készült kísérleti munkái: az antik vázákra erősített női alakok, a gipszszövetek felhasználása vagy egy olyan alkotás, amelyet Rodin egy elfelejtett és megrongált bronz mellszoborból készített.

Catherine Chevillot, a párizsi Rodin Múzeum igazgatója, a tárlat másik kurátora a szobrásznak a női testek iránti imádatát emelte ki és arra emlékeztetett, hogy Rodin erotikája sokak számára megbotránkoztató volt a saját korában. Rodin mintegy 2300 női aktot rajzolt, ezek egy részét is kiállítják a július 31-ig látogatható tárlaton.