Időutazás a miocénkorba

2013. október 15.

MTI

Időutazás a miocénkorba

Orrszarvúk, elefántok, teknősbékák, hüllők, mókusok nyugszanak 17 millió éve Franciaország délnyugati részén, ahol nemrégiben nyílt meg Európa egyik legnagyobb őslénytani múzeuma.

"Valóságos aranyszőnyegen jártam. Életemben nem láttam még ilyet" - mesélte Francis Duranthon, a toulouse-i Természettudományi Múzeum főrestaurátora és igazgatója, emlékezve a lelet 1988-as felfedezésére. 

A fiatal paleontológust egy Montréal-du-Gers melletti kőbányából hívták a helyszínre, ahol egy robbantás után megkövült csontokat találtak. "Mindenütt csontok voltak! Annyi csont volt, hogy azt sem tudtuk, merre kezdjük a feltárást" - mesélte a szakember.

Húsz évvel később igen tekintélyes lett a mérleg: több mint 20 ezer azonosított csontváz, összesen 90 fajhoz tartozó állaté, amelyek közül négy máig ismeretlen. Ez Európa egyik leggazdagabb lelete.

A montréal-du-gers-i lelet 1,5 hektáros - ebből 400 négyzetmétert tártak fel -, a miocén korba (24-5 millió évvel ezelőttre) nyúlik vissza, és egy mocsár lehetett, ahol rengeteg állat rekedt.

Tanulatlan szemnek az egész egy nagy temetőnek tűnhet, ahol össze-vissza hevernek a csontok a föld alatt. Valójában ez "egy miocén kori pillanatfelvétel 17 millió évvel ezelőttről", amikor Gascogne helyén még őserdő volt - mondta a múzeumigazgató.

Egy koponya, rajta három lyukkal - harapások nyomaival - egy húsevő állat koponyájától 30 centiméterre tanúskodik a két állat közötti halálos viadalról. Kissé távolabb egy repülő mókus kövülete árulja el, hogy magas fák voltak hajdan a térségben.

Másfél méteres átmérőjű kétéltű teknősbékák, 2-3 méter hosszú krokodilok, vízilovak tanúskodnak arról, hogy valaha tó és folyó volt a környéken, amelyeknek a kölcsönhatásaként létrejött a mocsár.

Az elefántcsontok az Eurázsia és Afrika közötti érintkezésről tanúskodnak, mivel ezek a vastagbőrűek Afrikából származnak.

A növényi maradványok (pollenek) segítségével a korabeli éghajlat is rekonstruálható: 20 Celsius-fokos volt az éves átlaghőmérséklet a mostani 14°C helyett, az éves csapadékmennyiség pedig közel 1500 milliméter a mostani 800 helyett.

Minden ásatási szezon rejt meglepetést, annyira rendkívüli az agyagrétegben rekedt állatvilág: több mint 50 emlősfajt (70 orrszarvút, 15 elefántot, szarvasféléket, vaddisznókat, rágcsálókat), hüllőket (gyíkokat, kígyókat), kétéltűeket (békákat, gőtéket), madarakat, szárazföldi és édesvízi haslábú puhatestűeket (csigaféléket) találtak itt.

A legérdekesebb állatok között megtalálható Hemicyon stehlini nevű nagyméretű kutya, valamint az oroszlánra emlékezető nagytestű ragadozó, a Megamphicyon giganteus.

A tudósok eddig négy ismeretlen fajt azonosítottak: két disznót, egy rinocéroszt és a zsiráftestű, szarvasfejű Ampelomeryx ginsburgit.

A júliusban megnyílt múzeumban szervezett látogatásokon a turisták 17 millió évet "zuhannak vissza" a múltba, a 14-17 éves fiatalok pedig szakmai gyakorlaton segíthetnek a szakembereknek őskori állatok koponyájának és csontvázának kiemelésében.