Úri kalandok Egyiptomban

2013. január 1.

Úri kalandok Egyiptomban

A 19. század végén a klasszikus műveltséghez tartozott és egyúttal státuskérdés is volt, a régi Egyiptom színhelyeit lehetőség szerint egyszer saját szemmel látni. 100 éve egy bécsi csoport vágott neki az egyiptomi kalandnak.

A 19. század végén a klasszikus műveltséghez tartozott és egyúttal státuskérdés is volt, a régi Egyiptom színhelyeit lehetőség szerint egyszer saját szemmel látni. Száz évvel ezelőtt egy bécsi csoport vágott neki egy egyiptomi tanulmányútnak. A „jó társaság” 75 jómódú személyiségből, vállalkozókból, professzorokból, és az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalnokaiból állt. A bécsi Burgban található Museum für Völkerkunde kiállítása ennek az útnak állít emléket.

 


Az Orient (Kelet) már a 19. és a korai 20. században egy egészen különleges vonzóerőt gyakorolt az európai polgárságra. Egyrészt az egzotikum vonzása, másrészt a klasszikus műveltséghez tartozott és egyúttal státuskérdés is volt, a régi Egyiptom színhelyeit a lehetőség szerint egyszer saját szemmel látni.

Száz évvel ezelőtt egy bécsi csoport vágott neki egy egyiptomi tanulmányútnak, amelynek bemutatására a bécsi Néprajzi Múzeum annak idején egy kiállítást is szentelt. „Uránia Egyiptomba utazik” címmel.

Szakszerű vezetéssel és jó társaságban

Az utat a Wiener Urania szervezte és vezette a több mint 70 tagú csoportot keletre. 1912-ben indultak a bécsi Südbahnhoftól vonattal Triesztig és onnan hajóval Alexandriába. További állomások az egyiptomi főváros, Kairó, valamint Luxor és Asszuán voltak. A Társaság mottója így hangzott: szakszerű vezetéssel és jó társaságban. Az út vezetését Ludwig Koessler, a Wiener Volksbildungsinstitut elnöke vállalta. Tudományos vezetőként a művészettörténész Josef Szrzygow és a szociológus Erwin Hanslik tevékenykedett.

Az ilyen fajta kalandokban 100 évvel ezelőtt a normál halandók nem részesülhettek. A „jó társaság” 75 jómódú szeményiségből, vállalkozokból, professzorokból, és az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalnokaiból állt. Egy “vagyontalan kisasszonynak” a résztvevők egy utazási ösztöndíjat biztosítottak, amint az úti feljegyzésekből kiderül. A költségek legkevesebb 1.000 koronát tettek ki, ami akkor egy munkás egyévi keresetének felelt meg.

Az önmagát megalkotó Kelet

A most kiállított anyag túlnyomó részben az Österreichischen Volkshochschularchív és részint a Völkerkunde Museum gyűjteményéből származik. A tárlaton utazási akták, történelmi úti kalauzok, felszerelési tárgyak, levelek, számlák, étlapok és nagy számban más írott feljegyzések láthatók. Fényképészetileg az utazás az eddigi ismertek szerint szórványosan dokumentált.

 


A bemutatott poggyász, felszerelési tárgyak, az írott feljegyzések mennyisége nem csak azt mutatják be, hogy mi tartozott akkoriban az utazó polgárok óriási szekrénykofferéhez, hanem azt is, milyen Kelet kép élt az utazókban.

 


A keleti utazáshoz a legfontosabb felszerelés a „trópusi sisak” volt. Zacherls rovarporra (készült Bécsben) is feltétlenül szükség volt, amely akkoriban az utazó készletének állandó része. Szintén fontos volt az alkalmi öltözet is, ezért Koessler emlékeztette az utazás résztvevőit az indulás előtt, hogy megfelelő ruhatárat vigyenek magukkal az előkelő hotelek vacsoráihoz.

 


Romantika, félelem és „horrorképzeletek

Az utazókban a Keletről alkotott kép távol állt a valóságtól - az irodalomból, festészetből és később a fényképészetből származott. Ez a világ egyrészt a romantikus képzeletek keverékéből állt, másrészt azonban a bizonytalanságból az elutasításig is terjedt. Az európai „horrorképzeletek” az utazók állandó kísérői voltak.

Olykor az utazók egyszerűen féltek az idegen világtól. Koesslert látszólag állandóan a lopásoktól és hasonló veszélyektől üldözte az aggodalom. Egy levélben éppenséggel megvetően a „keleti csőcselékről” panaszkodott.

Úti beszámolók kígyóbűvölőtől háremig

A Keletet megjárt utazók hazatérésük után nagyon sikeres úti beszámolókat tartottak, már színezett üveg diapozitívokat is használtak. A „Népélet Egyiptomban” című előadás éveken át futott.

 


A fényképészet egy egészen saját szerepet játszott az Keletről alkotott európai képben. A festészet az akkori felfogásban megrendezett volt, fényképészet volt az „igazság”- még akkor is, ha a motívumokat egy jelenetbe helyezték. A tipikus orientális motívumok – a megrendezett kígyóbűvölőtől a „háremig” nagy népszerűségnek örvendtek Európában.

Régészeti kalandok Gízában

1912 és 1929 között
egy osztrák régész csapat a gízai fennsíkon óegyiptomi sírokat árt fel (Kr.e. 2650-2190). Január 22-től a Kunshistorisches Museum múzeum „Gíza. A piramisok árnyékában” c. kiállításán az ásatáson talált leletek, köztük értékes műalkotások – szobrok, reliefek - csodálhatók meg. A kiállítás legjelentősebb tárgya Hemiunu szobra, aki Keopsz fáraó unokaöccse volt.

 


Kiállítási útmutatók

Urania reist nach Ägypten (Uránia Egyiptomba utazik).
Wiener Volksbildung und der Orient um 1900. 2012. december 12-től 2013. március 3-ig. Kedd kivételével nyitva naponta 10-től 18 óráig. Belépő 8 euró, 19 éves kor alatt ingyenes. Museum für Völkerkunde, Neue Burg, Wien.

Im Schatten der Pyramiden (Gíza. A piramisok árnyékában).
A kiállítás 2013. május 5-ig látható. Hétfő kivételévek naponta nyitva 10-18 óráig, csütörtökön 21 óráig. Belépő 14 euró, 19 éves kor alatt ingyenes. Kunsthistorisches Museum, Maria-Theresien-Platz, Wien