Nafplio (Ναύπλιο)

A város története

A mitológia szerint a várost Nafplios alapította, Poszeidónnak és Anymone, Danaus király lányának a fia; Pausanias ókori író szerint egyiptomi bevándorlókat telepített le. Később a lakosai résztvettek a trójai háborúban és az Argonauták expedíciójában az Aranygyapjúért.

Eredetileg önálló, független városállam volt, majd később Argosz része; egy idővel már csak Argosz kikötőjeként emlegetik. Régen állítólag állt itt egy Poszeidón templom és egy Kanatusz nevű forrás, ahol Héra évente megújította a szüzességi fogadalmát.

Nafplio a római időkben hanyatlásnak indult, és csak a bizánci korban virágzott fel újra. Francia keresztesek, velencei kereskedők, akik a Levantei út egyik legfontosabb állomásának tartották, és török hódítók mind itt hagyták a nyomukat, és évszázadokon át befolyásolták a kultúrát, az építészetet és a szokásokat. A város mind a mai napig tele van az ókori emlékek mellett középkori kastélyokkal és szobrokkal, török szökőkutakkal, velencei és neoklasszikus épületekkel.

A görög szabadságharcban Nafplio egy oszmán központ volt. Csak hosszú ostrommal és a város éheztetésével sikerült visszafoglalni; majd fontos erődrendszere miatt az ideiglenes kormány székhelye lett. Az új felszabadított görög állam első kormányfője, az új államalapítónak tartott Joannisz Kapodisztriasz itt lépett Görögország földjére először 1828. január 7-én, és 3 évvel később itt ölték meg. A merénylet után anarchia tört ki, és csak I. Ottó király érkezésével lett újra rend. Nafplio az új Görög Királyság fővárosa maradt 1834-ig, amíg Ottó Athénba nem költözött.

Nafplio éghajlata kifejezetten napos és enyhe, még a görög viszonyokhoz mérten is, ennek megfelelően népszerű az athéni lakosság körében is, mint egynapos vagy egy-egy hétvégére szóló kirándulások célpontja. A város könnyűszerrel elérhető Athénból a sűrűn közlekedő menetrend szerinti buszjáratokkal.