Marathón (Μαραθώνας)

Az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) esemény Marathónban természetesen az itt zajló csata volt i.e. 490-ben, a görög-perzsa háborúk első nagy összecsapása. Hérodotosz szerint 100.000 perzsa állt szemben 11.000 göröggel, akik Miltiadész stratégiájának köszönhetően nyertek a túlerővel szemben. A tengeren erős perzsák először is kicsalták a szárazföldre (tudták, hogy esélyük sem lenne egy vízi csatában), és bekerítve őket, elvágták a menekülés útját a hajóik felé.

A csata után egy athéni katona, Pheidipidisz Marathónból egészen Athénig szaladt, hogy megvigye a jó hírt. Csak egy szót, „győztünk” (νενικήκαμεν), bírt szólni, mielőtt összeesett holtan. A mai maratonok innen erednek, a táv olyan hosszú, mint amekkorát az athéni futár tett meg (és még egy kicsi: a londoni olimpián határozták meg a távot, és a királyi család az ablakból akarta végignézni a rajtot, ezért meg kellett hosszabbítani 2 kilométerrel). A világ első ilyen futóversenyét 1896-ban, az első modern nyári olimpiai játékokon rendezték, az eredeti útvonalon.

Azóta is évente rendezik meg, de sajnos már nem Marathónból Athénba, hanem északabbra, Thesszaloniki közelében bonyolítják le.

Látványosságok

A marathóni csata emlékműve. A sír az ókori csatatér mellett fekszik, 192 athéni katona hamvai felett.  5 kilométerre, az út másik oldalán látszik a 11 plataiai katona sírja, akik szintén a görögök mellett harcoltak. Hérodotosz szerint ennyien estek el összesen a görög seregből, míg a perzsák oldalán 6400. Érdekesség, hogy a sír egy tumulus, azaz egy domb, amely alá a hamvakat szórják. Ebben a korban ez már egyáltalán nem volt divat, ilyenkor már temették a halottakat és egy sztélével vagy vázával jelezték. A tumulus-építés az Iliászban jelenik meg többször, és valószínűleg a görögök a hősies győzelmet ünnepelték így.

Régészeti múzeum is található Marathónban, neolitikus kori emlékekkel is.