Elefszína (Ελευσίνα)

Az ókori Eleuszisz

Az ókorban Eleuszisz (mai Elefszína) az antik világ nagy tekintélyű kultikus központja, a Démétér és Perszephoné tiszteletére rendezett ókori görög eleusziszi misztériumok színhelye volt.

Eleuszisz a dombos terület nagy részét elfoglalja, és bár csak kis mértékben van rekonstruálva, maga a nagysága is lenyűgöző. A középpontja a Démétér szentély (Sztrabón azt írja róla, hogy annyian fértek el benne, mint egy színházban), amely a mükénéi korból származik, amikor az istennő tisztelete az egyik legfontosabb kultusz volt.

A klasszikus kortól az i.sz. 4. századig évente rendeztek Démétérnek ünnepséget, több ezer zarándokkal, akik mind beavatásra vártak az eleusziszi misztériumokba.

Az Akropolisztól indult a felvonulás Eleusziszig a szent úton, amelyet szobrok és áldozati emlékek szegélyeztek.

Eleuszisz és Démétér kapcsolata akkor kezdődött, amikor Hádész elrabolta Démétér lányát, Perszephonét. Miközben Démétér kereste őt, Celeusznál, Eleuszisz királyánál szállt meg. A szívélyes vendéglátásért cserébe megtanította őket a földművelés művészetére; innen indult ki később egész Görögországba a mezőgazdaság.

A misztériumok természetéről és a beavatásról a hasonló kultuszokhoz hasonlóan sajnos semmit sem tudunk. A beavatottakat ugyanis titoktartásra kötelezték, halálbüntetéssel fenyegetve; így a szentély 1400 éves fennállása alatt semmilyen részlet sem szivárgott ki a misztériumról.

A perzsa háborúk idején i. e. 484-ben a perzsák felégették a Démétér templomot, és csak Periklész alatt nyerte vissza a város régi fényét.

A kultusz a római korban is tovább élt, és terjedt. Fénykorát az 1. században élte, amikor a nemesség korábban divatossá vált beavatottnak lenni. Így nem csoda, hogy Antoninus Pius, Hadrianus és Marcus Aurelius császárok új épületekkel is gazdagították a várost: többek között vízvezetékekkel és védőgáttal árvíz ellen.

Végül I. Alarik, a vizigót király seregei pusztították el i. u. 396-ban. A középkorban majdnem elhagyatott volt, és csak a 19. században, a görög szabadságharc után telepedtek meg újra a lakosok. A második világháború óta pedig Görögország egyik nagy ipari központja lett, a legfontosabb ágazat az olajfinomítás.

A múzeumban több modell is látható az ókori város kinézetéről több lelettel és szoborral együtt (Árak: 6 euró teljes, 3 euró kedvezményes, nyitvatartás: 8:00-20:00 nyáron, 8:00-15:00 télen).

Aiszkhülia fesztivál

Elefszína leghíresebb szülöttje Aiszkhülosz, a tragédia atyja, az egyik legnépszerűbb görög tragédiaíró. Számtalan újítást vezetett be a színházba, például a folytatásos tragédiákat, az egész színpad kihasználását és a jelmezekben és színpadi gépek tekintetében is maradandót alkotott. Az ő tiszteletére rendezik meg minden nyáron az Aiszkhülia fesztivált, amely Görögország legrégebbi művészeti eseménye; 1975-ben tartották meg először.

Egy régi szappangyár adja a helyszínt, amelyet szabadtéri színpaddá alakította. A programok színesek, előadásokkal, kiállításokkal és koncertekkel is vonzzák a látogatókat.

Egy másik népszerű esemény az Athén-Elefszína félmaraton, amely a Szent út útvonalán halad végig.

Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban

A megnyitó ünnepség február 4-én, szombaton egy felvonulással kezdődött, amelyen több mint 700 táncos és zenész vett részt, többek között a belga Landschip TimeCircus is, akik az utóbbi kilenc hónap alatt 3000 km-t utaztak; vagy a 21 km Runners, akik fogyatékossággal élő és ép emberekkel közösen járták végig az athéni Kerameikos-tól Elefszínába vezető Szent Utat.

Az Átmenet misztériumai címet viselő megnyitó ünnepség az alábbi mondattal vette kezdetét: „Időbe telik észre venni olyan dolgokat, amelyek nem láthatók."

A műsor egyik helyszíne maga a tenger volt, amelyből egy mitikus alakot ábrázoló szobor is felbukkant. A tíztonnás fémszobor 22 méter hosszú és 6 méter magas volt és Elefszína virágával, pipacsokkal díszítették. Az Elefszína-öbölben bemutattak egy tengeri koreográfiát is, tizenhat hajóval, melyet az Athéni Állami Zenekar 30 művésze kísért egy úszó daruról.

Elefszína 2023-as EKF programjai az alábbi honlapon érhetőek el.