Delphoi (Δελφοί)

A Delphoi-i jósda az ókori világ közepe, az egész történelmet befolyásoló események színhelye vagy kiindulási pontja volt. Hadvezérek, politikusok, mind az orákulumtól kértek tanácsot a legfontosabb lépéseik előtt, hatása az akkori világ legvégéig ért. 1987 óta a Világörökség része.

Delphoi története

Delphoi helyét Zeusz jelölte ki azzal, hogy két sast küldött el repülni keletre és nyugatra. Ahol találkoztak, az volt Gaia köldöke, vagyis a Föld középpontja. A helyszínen, a Parnasszosz hegy lábánál azonban már lakott egy hatalmas kígyó, Püthón, akit Apollón ölt meg a nyilaival.

Ettől kezdve élt itt az orákulum, Püthia, aki Apollón üzeneteit vagy jóslatait közvetítette. Az orákulum mindig egy idősebb asszony volt, a környékbeli parasztok közül kiválasztva. Egyedül a belső szentélyben, amely egy kis nyilás fölött volt a földben, ahonnan mindenféle gázok szivárogtak ki (a mítosz szerint Püthón holttestéből), egy kis háromlábú széken ült, a gázoktól transzba esve. Ennek köszönhetően Apollón megszállhatta a testét, és elmondhatta a próféciáját. A szavakat azonban az egyszerű emberek nem érthették meg, ezért a papok „fordították le” őket, szépen szabott hexameterekben.

Delphoi ezután tényleg az ókori világ középpontjává vált. A világ minden tájáról érkeztek ide vendégek jóslatot kérni, ezért nemcsak vallásos, hanem fontos világi találkozó pont is lett a jósda. Minden háború és gyarmatalapítás előtt konzultáltak az orákulummal, hatása egészen Egyiptomig terjedt.

Négy évente rendezték a Püthiai Játékokat Apollón tiszteletére, amely egyike volt a négy pánhellén játékoknak (ezek közé tartozott az Olimpiai Játékok is). A versenyszámok között a szokásos atlétikán kívül zenei események is részt kaptak. A győztes Apollón szent növényét, egy babérkoszorút kapott.