» Görögország » Észak-Égei-szigetek » Sziget
Mikisz Theodorakisz az Égei-tengeren fekvő Híosz szigetén született 1925. július 29-én.
Hosios Loukas
Nea Moni
Híosz szigete az egyetlen hely a világon, ahol szüretelik a masztixot, azt a növényi gyantát, amelynek már az antik orvoslás is számtalan hatóerőt tulajdonított.
A masztixfa (pistacia lentiscus) valójában cserje, mégpedig örökzöld, törzsét vagy ágait megsértve illatos, a levegőn száradó nedv nyerhető belőle: a masztix. Nem keverendő össze a pistacia verával, a pisztáciával, amelynek olajtartalmú magvait fogyasztjuk sózva, vagy használjuk ételek és italok ízesítésére.
A masztixfa az egész mediterrán térségben honos, de gyantája csak Híosz szigetének déli részén buggyan ki a kéreg alól, amit a tudósok a helyi mikroklímának és a térségben a tenger alatt folyó vulkáni tevékenységnek tulajdonítanak.
A masztixot már Hérodotosz is említette műveiben, és előnyös hatásait a görög származású római orvos, Galenus (Galénosz), valamint Dioszkoridész is magasztalta, nem különben kedvelte az idősebb Pliniusz római természetgyógyász is. Az ókori időkben mindent gyógyító csodaszerként tartották számon, amely alkalmas a hasfájás, az égési sérülések kezelésére, a sebgyógyulás gyorsítására, sőt a kígyóméreg hatástalanítására is.
Az antik Róma elegáns dámái már használtak olyan célokra használták, mint például a műszempilla rögzítése, a fogak fehérítése és bőrük ragyogóbbá varázsolására.
A masztix koncentráltan tartalmazza ugyanis a növényvilágban külön-külön előforduló hatóanyagokat. A masztixnak e tulajdonságait és aromatikus hatóanyagait manapság is igen értékeli a keleti konyha- és cukrászművészet. Az ouzo, az ismert görög ital révén, amelynek ízét szintén gazdagítja a masztix, Híosz szigete az ottomán uralom idején például egy sor politikai és pénzügyi kiváltságot élvezhetett.
A masztix, amelyet 50 keleti országba, közük Szaud-Arábiába is exportálnak, és a 100 százalékban természetes bio-rágógumi alapanyagaként is kereskedelmi forgalomba kerül, évente 14,4 millió dollárt hoz annak a kizárólagos termelési joggal bíró 21 falunak, amelyek 1938-óta élveznek monopóliumot a begyűjtésben és a forgalmazásban.
|
Értékeld te is!