Az olimposzi Zeusz temploma (Ναός του Ολυμπίου Διός)

Zeusz templomának építése az i. e. 6. században kezdődött az athéni türannoszok uralma alatt, akik a világ legnagyobb templomát akarták megteremteni. Az építése azonban csak Hadrianus római császár uralma alatt fejeződött be az i. sz. 2. században.

Az elkészült templomot (Olümpieion) valóban Görögország legnagyobb templomaként tartották számon, és az ókori világ egyik legnagyobb szobrát helyezték el benne. 

Sajnos a 110 méter hosszú és 43 méter széles a templomot már 100 évvel az elkészülte után kifosztották a barbárok, és valószínűleg sosem építették újra, és a Római Birodalom bukása után a köveit is széthordták. Bár az eredeti 104 oszlopból csak 16 maradt meg, így is ez Görögország egyik legfontosabb régészeti területe.

 

A templom számítógéppel rekonstruáltva (forrás: Wikipedia)

Története

A templom ősét Peiszisztratosz türannosz kezdte el i. e. 550-ben, de meghalt, mielőtt befejezhették volna. Halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz lerombolta a kezdeményezést, és elkezdték az új, hatalmas templom építését 520-ban. Céljuk az akkori két legnagyobb szent hely, az epheszoszi Artemisz templom és a szamoszi Héraion túlszárnyalása volt.

Az építkezés Hippiasz száműzetésével véget ért 510-ben. Még csak az alapzat és néhány oszlop volt kész, és ez az állapot 336 évig így is maradt. Az athéni demokrácia fennállása alatt egyáltalán nem folytatták, mert a görögök hübrisznek tartottak egy ilyen nagy építkezést. Arisztotelész Politika című művében is azt írta, hogy a Zeusz templom tökéletes példa arra, hogy hogyan foglalták le a türannoszok a népet, hogy aztán ne legyen erejük lázadni.

Csak i. e. 174-ben folytattatta a munkát IV. Antiokhosz Epiphanész szeleukida uralkodó még nagyobb szabású tervekkel, aki Zeusz földi megtestesítőjének tartotta magát. Halála után megint abbamaradt az építkezés, sőt, i. e. 86-ban, amikor Sulla római diktátor kifosztotta egész Athént és Rómába vitette a kincseket, néhány oszlopot is elvitetett, hogy a capitoliumi Jupiter-templomot díszítsék. Augustus alatt ismét megpróbálták feltámasztani, de csak a görögmániás Hadrianus alatt fejezték be az i. sz. 2. században, 638 évvel az építkezés megkezdése után.

Ezek után nem csoda, hogy 132-ben a templomot hivatalosan is Hadrianusnak ajánlották, aki még a Pánhelléniosz, „minden görög istene” címet is felvette. A templom köré magáról, az istenekről és a megszemélyesített római provinciákról is állítatott szobrokat, valamint az athéni nép egy hatalmas Hadrianus-szobrot is emelt a templom mögé, hálából a császár nagylelkűségéért. Egy hasonlóan hatalmas aranyból és elefántcsontból készült Zeusz szobor állt a templom közepén, amellyel Pheidiasz híres Athéné Parthenosz szobrát akarta utánozni a Parthenonban.

Restaurálás

A templom több földrengést élt át, a második világháború végén, 1944-45-ben pedig bombatalálatok érték az úgynevezett athéni csatában. A közelmúlt évtizedeiben a légszennyezettség okozott kárt benne.

2021 februárjában megkezdődött a templom restaurálása, amihez az oszlopokat darabjaikra kell szétszedni, majd visszahelyezni eredeti állapotukba. Az athéni városi tanács azt ígéri, hogy 2023-ra befejezik a világhírű templomrom felújítását.

Nyitvatartás

2019-ben: 08:00-20:00

Árak (2019):

Felnőtt: 6 euró.

Gyerek: 3 euró.