Salon de Provence - Nostradamus háza

Nostradamus 1503. december 14-én született Saint-Rémy-de-Provence-ban.

1566. július 2-án halt meg Salon de Provence-ban, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában helyezték el, ma is itt látható. 

Nostradamus kilencéves volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, nevüket a párizsi Notre Dame székesegyházról kapták. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, s hamar elsajátította az asztrológia alapjait is. Száz évvel azelőtt, hogy Galileit tanaiért perbe fogták, Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta.

Mivel anyai nagyapja orvos volt, szülei 1522-ben Montpellier-be küldték az orvosi egyetemre tanulni, s három év múlva már engedélyezték neki az orvosi gyakorlatot. Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva beutazta Franciaországot és rövid idő alatt híres orvos lett. Később a Garonne folyó melletti Agenba költözött, ahol 1534-ben megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született, de családját rövidesen elragadta az 1530-as években pusztító pestisjárvány. 1538-ban ismét felkerekedett, és bejárta Lotaringiát, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is.

Nostradamus alighanem élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás mellett, ha itáliai vándorlásai során egy alkalommal össze nem találkozik egy ismeretlen ferences baráttal. Amint meglátta a barátot, leborulva köszöntötte, mint leendő pápát. És valóban: a szerzetest, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben római pápává választották, és az V. Sixtus nevet vette fel.

Az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus az 1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le. Feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. Orvosi gyakorlatot folytatott, a városban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt. Mivel azokban az időkben elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban (a csillagok állásából a gyógyszerek készítésének és bevételének optimális időpontját állapították meg), Nostradamus rájöhetett valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák ezer négysoros jóslatát papírra vetette.

Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostradamust, már országszerte ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely szerint:

"Egy félszemű lesz a király/ A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren/ Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét/ Majd az idősebb iszonyú halállal fog elpusztulni".

Az 1559. július 1-jén a királyi udvarban tartott lovagi viadalon aztán szóról szóra bevált a profécia: egy ifjú lovag dárdájának hegye átfúrta Henrik király sisakját, s kiszúrta az uralkodó egyik szemét. Henrik még tíz napig élt iszonyú kínok között (Franciaország máig egyetlen félszemű uralkodójaként), majd belehalt sérülésébe. A lovagnak nem esett bántódása, de Medici Katalin nem felejtett: a lovag Angliába menekült, majd amikor sok évvel később angol sereggel Franciaországba jött, és ott fogságba esett, Katalin kivégeztette.

A Salonba visszatért Nostradamus élete hátralevő részében már nem is igen csinált mást, mint hogy horoszkópokat készített felkérésre, és közben folytatta a négysoros jóslatok írását. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, s az első száz év alatt közel harminc kiadást ért meg csak Európában.

Mindmáig nem eldöntött kérdés, hogy Nostradamus valóban prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerűen sarlatán volt-e. A Próféciák tíz Centuriájának összesen ezer négysorosa közül több is beteljesült, míg mások nem. Jelentős részük viszont annyira homályos (esetleg éppen Nostradamus szándéka szerint), hogy lehetetlenség belőlük bármit is kikövetkeztetni. A bevált jóslatok közé sorolható a Népszövetség felbomlásáról szóló (I./47.), az iráni sah elűzését (I./70.), valamint a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadást megjövendölő (II./6.) négysoros. "Nem jött be" viszont az a jóslat, amely szerint Napóleon "a XIX. század elején megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd a szigetországban".

Nostradamus jóslatait sokan nemcsak elhitték (esetenként talán félremagyarázták), hanem már a kezdetektől fogva hamisították is, a hamisítványokat propagandisztikus célokra használták, akárcsak a történelem folyamán minden más csillagjósét. Rettegett (IV.) Iván orosz cár legfőbb tanácsadója egy holland asztrológus, Elysius Bomel volt. Hitt a jóslatokban I. Sándor és II. Miklós cár is. Sztálin alatt Wolf Messing jóslatát kérték a szovjetek a Molotov-Ribbentrop paktum megkötése előtt, és jósoltatott magának Hitler, nemkülönben Churchill is a háború alatt. Ugyancsak Messing nyugtatta meg Hruscsovot, hogy nem robban ki háború a kubai rakétaválság miatt.

Ami a viszonylag közeli múltat illeti, az asztrológusok megjósolták, hogy az 1996. június 16-i oroszországi elnökválasztáson újraválasztják a Vízöntő jegyében született Borisz Jelcint.