» Franciaország

» Franciaország » Nouvelle-Aquitaine » Városok


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Franciaország középső részén fekvő város Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Martialis csodatétele

Gall törzs székhelye volt itt, amelyet a rómaiak erőddé alakítottak át és hidat építettek a folyó felett. 250 táján Martialis kezdte terjeszteni a keresztény hitet. A legenda szerint a római színházban félbe szakított egy előadást, hogy ott hirdesse igazát, s amikor ezért börtönbe akarták vinni, csoda történt, a börtön összeomlott s ő kiszabadult. Martialis sírja - a szent tiszteletére építettek a sír fölé a VI. században egy kápolnát, később több apátsági templomot is. A kriptát a szent sírjával 1960-ban tárták fel, itt látható eredeti szarkofágja.

Limoges nevét a középkorban és a reneszánsz korban egy sajátos művészet tette országosan híressé, itt készültek a legszebb zománcok.

Az émail-festészet a XVI–XVII. századig virágzott a városban. A XVIII. században egy új művészet és iparág honosodott meg, a porcelánkészítés. Sèvres mellett Franciaországban ma is a limoges-i porcelán a legnevezetesebb.

Bár Renoir Limoges-ban született és 3 éves korában családja Párizsba költözött, mégis, kamasz korában porcelánfestőként dolgozott a fővárosban. A Musée municipal, az egykori püspöki palotában lévő múzeum főleg a zománcmunkák gyűjteményéről híres, több mint 300 műalkotást lehet megtekinteni, köztük Renoir néhány munkáját is.

A Musée Adrien-Dubouché Franciaország legjelentősebb porcelán- és fajanszmúzeum, ahol több mint tízezer kiállítási tárgy mutatja be ennek a művészeti és ipari ágazatnak a legérdekesebb emlékeit, elsősorban a francia s ezen belül is a híres limoges-i porcelánokat.

A 100 éves háborúban Limoges-ban járt a középkor Darth Vader-e.

III. Eduárd angol király 1330 és 1376 között élt legidősebb fia, Eduárd herceg nevének rombolása nem sokkal halála után kezdődött. Jean Froissart, a százéves háború francia krónikása részletesen írt arról, hogyan mészároltak le az életükért könyörgő férfiakat, nőket és gyerekeket a herceg parancsára, miután serege bevette Limoges városát. Később V. Henrik című drámájában William Shakespeare is megerősítette ezt, "Edvárd, a walesi fekete herczeg", "A fekete herczeg Edvárd" néven emlegetve őt. 

A történészek szerint Eduárd nem érdemli meg, hogy "14. századi Darth Vaderként" emlegessék. Bizonyítékot találtak arra, hogy sokakkal azok közül, akik Limoges-ban vesztették életüket, nem az angolok, hanem a város francia helyőrsége végzett megtorlásul azért, hogy tárt karokkal fogadták az ellenséget. 

A Fekete Herceg nevet csaknem kétszáz évvel halála után aggatták Eduárdra. Egyes történészek úgy vélik, fekete páncélja miatt, mások szerint viszont a francia földön elkövetett gonosztettei szülték a gúnynevét. Ezek közül is kiemelkedik a neki tulajdonított limoges-i mészárlás, amelyben a város több mint háromezer lakosával végeztek.

Limoges tíz évig az angolok kezén volt, de aztán a franciák a limoges-i püspök árulásának köszönhetően visszavették. Eduárd újra be akarta venni, és 1370. szeptember 19-én sikerrel is járt, a város megadta magát. "Az angolok betörtek a főkapun és válogatás nélkül gyilkolni kezdték a lakosokat - ahogy azt parancsba kapták. Borzalmas volt. Férfiak, nők és gyerekek térdre vetették magukat a herceg előtt kegyelemért könyörögve, de őt annyira elöntötte a düh, hogy senkire sem figyelt" - írta Jean Froissart. 

A krónikás változatát azonban kétségbe vonják a nemrég Limoges-ban és Párizsban talált dokumentumok. Egy Eduárd által három nappal a város bevétele után írt levélben említés sincs mészárlásról, sőt, a herceg egyenesen irgalmat sürgetett a lakosoknak, mert nem volt szerepük az árulásban, amely révén egy időre újra francia kézre jutott a város. Találtak egy 1404-es periratot is, amelyben az szerepel, hogy a francia helyőrség feldühödött tagjai végeztek a lakosokkal, amiért az angolok oldalára álltak.

1346-ban, 16 évesen Eduárd részt vett apja franciaországi hadjáratában, és a Crécy mellett lezajlott ütközetben szerzett nevet magának, amikor az angolok a hosszúíjasokkal jelentős csapást mértek a franciákra, elveszejtve a főnemesség színe-javát. Tíz évvel később a poitiers-i csatában elsöprő diadalt aratott, még a francia királyt is elfogta. Trónra viszont sohasem lépett, rossz egészségi állapota miatt 45 éves korában, egy évvel apja előtt meghalt.

Tartomány:Nouvelle-Aquitaine
Cím:Limoges
GPS: 45° 50′ 1.0284″, 1° 15′ 39.978″
Honlap: http://www.ville-limoges.fr/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó