» Franciaország

» Franciaország » Nouvelle-Aquitaine » Világörökség


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az ősi barlangrendszer a tudósok szerint mintegy 18 ezer éves lehet, és 1979 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A barlangot turisták nem látogathatják, mivel az általuk kilélegzett szén-dioxid károsítja a falfestményeket, felborítja a barlang speciális, törékeny mikroklímáját, ezért egy valósághű másolatot hoztak létre.

A barlang felfedezése

A barlangot 1940. szeptember 12-én fedezte fel négy kamasz fiú, amikor Robot nevű kutyájuk egy hasadékba esett. A felfedezésről egyikük értesítette tanárukat, Léon Lavalt, aki megállapította, hogy a falakat a pattintott kőrkorszakból származó festmények borítják. A tanár Henri Breuil abbé, neves őskorkutató segítségét kérte: az „őstörténet pápája” állapította meg a falfestmények és vésetek hitelességét.

A cro-magnoni ember, a homo sapiens egyik fajtája, a mai ember közvetlen jégkori elődje - nevét a Dordogne megyei Les-Eyzies-de-Tayac település Cro-Magnon-sziklafaláról kapta, amelynek tövében maradványait feltárták - nem volt barlanglakó, csak festeni járt oda, ezért feltételezik, hogy Lascaux egyfajta szentély lehetett számára.

A barlangban használati tárgyakat is találtak. A cro-magnoni ember számos technikát alkalmazott, szőrből és növényi anyagokból készült ecsetet is használt, a szájába vett festéket a falra köpte, dárdaheggyel készített véseteket. Zsírral töltött mécsest használt, és ismerte az állványkészítés technikáját, mert a falak felső, nem agyagos részeit és a mennyezetet díszítette rajzaival. A képek mellett ismétlődő, eddig még megfejtetlen jelek láthatók, amelyről feltételezik, hogy a cro-magnoni ember írása lehetett.

A Bikák termét, a Központi mélyedést, az Átjárót, a Hajót és az Apszist számtalan fekete bikát, lovat, vörös tehenet, kőszáli kecskét, szarvast ábrázoló festmény borítja. Alkotóik ismerték a perspektívát. A barlangban található egyetlen emberábrázolás, egy hanyatt fekvő, madárfejű, nagylábú férfi a hat méter mély Gödörben látható.

Lascaux 2

A barlangot 1948-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, 1963-ban azonban André Malraux akkori kulturális miniszter a barlang bezárása mellett döntött. A sok látogató miatt - 15 év alatt egymillióan keresték fel a különleges szépségű őskorszaki szentélyt - ugyanis megjelent a „zöld betegség”: a cipőtalpakon behurcolt mikroorganizmusok révén algák telepedtek meg a falakon. A problémán antibiotikumos permettel lehetett segíteni, de a látogatók által kilélegzett szén-dioxid kémiai reakcióba lépve kalcitként csapódott ki a falakon, amire nem találtak ellenszert.

Hogy a páratlan szépségű barlangrajzokat is megőrizhessék és az érdeklődők is megismerhessék a cro-magnoni emberek remekműveit, 1972-ben egy régi kőbányában, az eredeti barlangtól kétszáz méternyire megkezdődött a "másolat" építése. A munkálatok befejezése után szobrászok mintázták meg öt éven át, centiméterről centiméterre haladva a barlang falát az eredeti alapján, majd Monique Peytral festőművész festette ki azokat az eredetivel teljesen megegyező színekkel és technikával - öt milliméteres hibahatárral - a Bikák terme és a Központi mélyedés falait díszítő alkotásokat. A festő hat évig dolgozott az ábrákon. Az eredeti bezárása után húsz évvel, 1983-ban nyílt meg a Lascaux II néven ismert új „barlang”.

A Lascaux 3 egy vándorkiállítás a barlandrendszerről.

Lascaux 4

Az új másolat, a Lascaux 4, a teljes Lascaux-barlangot rekonstruálta, 30 munkás négy éven át dolgozott rajta. Az elkészült munka 66 millió euróba került.

A Lascaux IV. látogatóközpontot (Centre International de l’Art Pariétal Montignac-Lascaux) egy domb lábánál építették fel, kilátással Montignac-ra. A kiállítótér - amelyen magyarok is dolgoztak - a világörökségi, 15-17 ezer éves lascaux-i barlang teljes reprodukcióját mutatja be, mintegy 8500 négyzetméteren. A barlangmásolat 150 méter hosszú, 70 méter mély és nyolc méter magas, belépve párás levegő, félhomály és tompa hangok fogadják az érkezőt.

A látogatók többek között tizenkét féle ásványi pigmentet, ásványtömböket láthatnak, de különböző tárgyak - köztük zsírmécses, ásványtörő mozsáralap - és pattintott kőeszközük másolatát is elkészítették az eredeti lelőhelyen gyűjtött alapanyagokból, valamint rekonstruáltak az őskori alkotók több, feltehetően használt eszközét is, köztük rénszarvasszőr ecsetet, pigmentfúvókákat és bőr sablont is.

Az innovatív látvány bemutatásához a legújabb virtuális képi technológiákat használják fel, hogy a látogatók teljesen elmerülhessenek a témában. A látogatókat segítő eszköz a látogató korához, nyelvéhez és adott esetben fogyatékosságához igazítja a látogatást.

Thot Állatkert

A barlangtól hét kilométerre lévő Thot parkban élőben megtekinthetők a barlangban ábrázolt állatok. Az is megtudható, hogy a festményeken szereplőkhöz megszólalásig hasonlító, valaha Franciaországban is honos, de kihalt őstulkokat a 20. században tenyésztették ki újra korzikai, magyar és skót házi szarvasmarhafajták keresztezésével.

Montignac az ország déli részén, Bordeaux-tól kocsival két órányira fekszik.

Belépő 2018-ban: 17 euró/felnőtt, 11 euró/5-12 év

Tartomány:Nouvelle-Aquitaine
Cím:Montignac
GPS: 45° 3′ 51.5952″, 1° 9′ 40.968″
Honlap: http://www.lascaux.fr

Még nem érkezett hozzászólás!