Az összetettben élen álló Vincenzo Nibali újabb erődemonstrációt tartott a Tour de France-on, a 13. szakaszon harmadik részsikerét aratta, és tovább növelte az előnyét. Szombaton a Grenoble és Risoul közötti 177 kilométeres hegyi szakasz vár a mezőnyre.
Az előző szakaszon hegyibefutó volt, ezért nem meglepetésként ismét Vincenzo Nibali nyert. Richie Porte elszállt az összetettben, ezért Valverde a második helyre, Romain Bardet a harmadik helyre jött fel, így valószínűleg több mint tíz év után ismét lesz dobogósuk a franciáknak, ha nem is az ő személyében. Thibault Pinot majdnem átvette tőle ezt is és a fehér trikót, de végül csak fél perccel tudott előtte célba érni. A legagresszívebb versenyző ezúttal De Marchi lett.
Vincenzo Nibali
Grenoble 1905 óta nagyon sokszor volt már rajta a Tour útvonalán, 1919-ben itt vezették be a sárga trikót, hogy megkülönböztessék vele a Tour első helyezetjét. Eugene Christophe vehette fel először, azóta egészen máig 270-en. Másodszor a velodrome-ban még mindig megrendezik a híres négy napos versenyt, Franciaországban mára már egyetlenként. Harmadszorra, szinte minden alkalommal rmegrendezi Critérium du Dauphiné egyik szakaszát. 2013-ban például Thomas Voeckler nyert.
Grenoble
Grenoble leglátogatottabb helye a Bastille erőd. 476 méter magasról tekint le a városra a Chatreuse hegység lábáról, felvonóval érhető el, mely már 80 éves.
.jpg)
A Grenoble-i Szépművészeti múzeum az egyik legnagyobb presztízzsel bír Európában, több mint 900 művet állítanak ki nyugati klasszikus festőktől (holland, spanyol, olasz és francia) a 12. századtól a 21. századig.
A parlament legrégebbi része a 15. századból származik, Franciaországban harmadikként jött létre Párizs és Toulouse után. A forradalomig itt ülésezett a Dauphiné Parlament, majd 2002-ig a Bíróság birtokában állt.
A Vizille kastélyt az 1600-as években építették, és francia forradalom egyik bölcsője. 1788 júliusán itt fogalmazták meg a forradalmi gondolatokat, melyek később a kitöréséhez vezetett.
Grenoble-ban született többek közt Stendhal és Olivier Giroud focista (a 2014-es világbajnokságon is játszott), de itt élt még Jean-Jack Rousseau filozófus, Jean-Francois Champollion régész, Pierre Mendes France miniszterelnök, Jean-Luc Godard rendező és Youri Djorkaeff világbajnok focista.
Risoulban rendezték 2013-as Critérium du Dauphiné végét, ahol megkoronázták Chris Froome-ot. A Tour de l’Avenir-nek, a fiatalok versenyének is volt itt szakasza 2010-ben, amit Nairo Quintana nyert Andrew Talansky előtt.
A Risoul 1850 egy családi üdülőfalu 35 kilométernyire Európa legnagyobb mesterséges tavától, a Serre-Poncon-tól. Télen 185 kilométernyi sípályát lehet kipróbálni, ami 108 pályát és 56 síliftet jelent, a hó itt különlegesen jó. A sípályákon kívül lehet korcsolyázni és egy bobpályát is ki lehet próbálni. Ezzel az Alpok második, az egész ország hatodik legjobb síparadicsoma. 1.850 méter a legmagasabb elérhető pontja.
Risoul
Specialitása az alma, melyből Észak-Afrikába is szállítanak. Az alpesi sajtokról is ismert, meg persze az almaléről.
A Plan de Phazy látogatói a gyógyvizet élvezhetik, mely gazdag klórban, szulfátban, kalciumban, magnéziumban és káliumban. Jótékony hatást fejt ki a reumára, a bőrre, a májra és a vesére.
Plan de Phazy
Útközben érinteni fogják Vizille-t, ahol Grenoble és Olaszország közt volt helyőrség, innen is kapta a nevét a latin castra vigiliae-ből (virrasztó tábor). Az 1990-as Tour legjobb hegyimenője, Thierry Claveyrolat beceneve volt a Vizille-i sas.
Le Bourg-d’Oisans-ból vezet az út fel az Alpe d’Huez-re. Itt született Fabienne Serrat sí és Isabelle Blanc snowboard olimpiai bajnok.
La Grave a La Meije és a Grand Pic gleccserek tövében fekszik, az Alpok utolsó csúcsának alatt, melyet meghódítottak az emberek. Évente rendznek egy fesztivált Olivier Messiaen zeneszerző tiszteletére, ki gyakran töltötte a szünidejét a városkában.
Le-Monetier-les-Bains a római időben fürdő volt (bain), ma már egy monostor található itt (monetier). Része a Serre-Chevalier sí üdülőnek, és tour szakaszt is rendeztek 1996-ban.
A Col d’Izoard a Tour de France legelső emelkedőinek az egyike. A déli oldala néhány helyen eléri 11 százalékot is. A tetején áll egy emlékmű Louis Bobet-nak és Fausto Coppi-nak, akik az emelkedőn legendás harcokat vívtak.
Col d’Izoard
A Mont-Dauphin erődöt II. Viktor Amadé savoyai uralkodó támadásai ellen építették 1692-ben. Bár az elején a munkálatok gyorsan zajlottak, csak a 19. századra lett kész. Ez Franciaország legjobban fennmaradt erődje, ezért a turisták körében nagy népszerűségnek örvend.
A szakasz vége már Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban ér véget, mely a nevéből is kitalálható, hogy Provenceból, az Alpok déli részéből és a francia mediterrán-térségből áll. Két országgal is határos: Olaszországgal és Monacóval.
Franciaország harmadik legfontosabb és leggazdagabb régiója, az egy főre jutó GDP 28.861 euró, ami nagyjából 8 és fél millió forintnak felel meg (2012). Fővárosa Marseille, nagyobb városok még Aix-en-Provence, Antibes,Arles, Avignon, Cannes, Fréjus, Grasse, Le Cannet, Nizza, Toulon és Villeneuve-Loubet.
Hat megyéje van, közülük a mezőny kettőt fog érinteni: Alpes-De-Haute-Provence (Felső Provence Alpokjai) székhelye Digne-les-Bains, itt található még Barecelonnette és Castellane. Specialitásai a sisteron-i bárány, a banon sajt és genepi likőr. Turista célpontjai a Verdon-szoros (múzeum: 20028), a Greoux-les-bains fürdő, Sisteron és katedrálisa (20294) és festői városkái (például Lurs, Castellane, Moustiers Sant-Marie).
Hautes-Alpes (Felső-Alpok) székhelye Gap, itt található még Briancon. Specialitásai a gratin dauphinois (rakott krumpli), ravioles du Champsaur, tourtons du Champsaur (krumplis derelye), oreilles d'âne (spenótos lasagne; szószerint szamárfület jelent). Látványosságai a Brianconi katedrális, a Mont Dauphin erőd, a Risoul és a Serre-Chevalier síterepek és a Les Ecrins nemzeti park.
