2019. március 29. | |
30 éves a Louvre üvegpiramisa |
|
30 éves a halottasháznak csúfolt piramis Párizs egyik nagy látványosságának számít. Leghíresebb kincsei a Mona Lisa és a milói Vénusz. |
|
Huszonhét éve, 1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A kínai származású amerikai Ieoh Ming Pei tervezte, felavatásakor halottasháznak csúfolt piramist mára megszokták, sőt megszerették, Párizs egyik nagy látványosságának számít. Az 1204-ben királyi kastélynak épített Louvre az idők folyamán volt vadászház, vár, oklevéltár, királyi palota, fegyverraktár, közigazgatási székhely, különböző stílusokban építették át, egészítették ki, látták el új homlokzattal, mai formáját XV. Lajos korában nyerte el. Az épületben a forradalom idején, 1793-ban nyílt múzeum, s 1882-ben született meg a modern Louvre, amely a kultúra fellegváraként lassan bekebelezte a Szajna jobb partján álló hatalmas épületegyüttest. Ma a Louvre a világ egyik legismertebb múzeuma, ahol 60 ezer négyzetméteren 35 ezer kiállítási tárgy látható, féltett kincse többek között a Mona Lisa és a milói Vénusz. A múzeum kibővítése, modernizálása Francois Mitterrand elnök nagy álma volt, aki nem csak politikai tetteivel akarta beírni nevét a francia történelembe. Az általa elindított, 15 milliárd frank összértékű kulturális nagyberuházások egyike volt a királyi palotának épült Louvre felújítása és bővítése. A pályázatot az 1917-ben született, kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei nyerte meg, akinek addigi legismertebb munkája a washingtoni National Gallery bővítése és a clevelandi Rock and Roll Múzeum volt. A tervezés során számos szempontot kellett figyelembe venni: a műemlék homlokzatát érintetlenül kellett hagyni, de helyet kellett találni az új fogadóteremnek, éttermeknek, ruhatárnak, előadótermeknek és még számos funkciónak. Pei szokatlan megoldáshoz folyamodott: ezeket a helyiségeket a főudvar talajszintje alá süllyesztette, a felszínen az 55 ezer négyzetméteres mélyépület helyét csak egy üvegpiramis jelzi. Innen nyílik a lejárat a fogadócsarnokba, ahonnan a kiállítótermek megközelíthetők, s innen kap fényt is a földalatti tér. Az építkezés első fázisát az üvegpiramisba foglalt új főbejárattal 1989 tavaszán adták át, a Richelieu-szárny átalakítását magába foglaló második szakasz 1993-ban fejeződött be. A Louvre előtt nem csak egy piramis áll. A vízmedencék által keretezett nagy piramis mellett három ugyanolyan szerkezetű, de jóval kisebb található, sőt van egy fordított piramis is, amely a múzeum melletti, földalatti vásárlótérbe csüng be, és másfél méterrel a padló felett ér véget. A szimmetria kedvéért alatta egy kis piramis áll, a két gúla hegye csaknem érinti egymást. A nagy piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának egy oldala 35 méter. Lapjait 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveg háromszög borítja, így tehát alaptalan az a (Dan Brown A Da Vinci-kód regényében is felbukkant) városi legenda, amely szerint a panelek száma 666, azaz a Sátán száma lenne.
A piramist átadása idején nagyon sokan és sokat bírálták, ellenzői szerint tönkretette a Louvre előtti klasszikus teret és csak Mitterrand "fáraó-komplexusának" kiélését szolgálta. Hívei viszont azzal érveltek, hogy a piramis nem emelkedik a Louvre főpárkánya fölé, struktúrája teljes egészében üveggel borított, így minden nézetből átlátszó. Sikeresen ötvözi az antik formát a modern technikával, s egyszerűségével Párizs több jelképére is utal, mint a Concorde tér obeliszkje, a Diadalkapu és az Eiffel-torony. |
|