Fontainebleau-i kastély

I. Frenc francia király legjelentősebb építkezése volt a fontainebleau-i kastély. 1522-től kezdve a lakótorony kivételével gyakorlatilag az egész középkori királyi erődöt lerombolták, és a helyére egy reneszánsz stílusú palotát emeltek. Olyan művészek dolgoztak itt, mint Giovanni Battista Rosso, Primaticcio vagy Rosso Fiorentino, de Raffaello és Michelangelo egyes alkotásai is az udvar fényét emelték. Ferenc előszeretettel időzött itt szeretője, Étampes hercegnő társaságában, ráadásul azt az ambíciót dédelgette, hogy világhírű művészeti központtá és műhellyé formálja, ezért számos antik szobrot hozatott oda, illetve temérdek mitológiai témájú alkotással díszítette.

Francesco Primaticcio 1540-től felügyelte a kastély festészeti, szobrászati és építészeti munkálatait, alapanyagokért gyakran járt Itáliába. A kastély nagyon gazdag, nagyon előkelő és visszafogott pompáját vitte tovább (1540-1570), nem csoda, hogy legtöbb francia királynak ez volt a legkedvesebb kastélya.  Egyedi stílusa később első fontainebleau-i iskola néven vált ismertté.

Fontainebleau-ban I. Ferenc utódai is folytatták az építkezést.

Gyilkosság a kastélyban

1685. október 22-én XIV. Lajos a kastélyban írta alá a fontainebleau-i ediktumot, amelyben visszavonta IV. Henrik hugenottáknak kedvező türelmi rendeleteit.

A király az épületben fogadta számos vendégét, mint például Krisztina svéd királynőt, aki lemondása után látogatta meg. A királynő itt gyanúsította meg főlovászmesterét (és feltehetően szeretőjét), Gian Rinaldo Monaldeschi márkit, hogy államtitkokat ad át az ellenségeinek. Szolgái végigkergették a márkit a kastély termein, majd leszúrták. XIV. Lajos udvariasan nem rótta fel Krisztinának a gyilkosságot, aki folytathatta útját.

Az orosz cár túl szűkösnek találta a kastélyt

1717. május 19-20-án a nyugat-európai körúton lévő Nagy Péter orosz cár vendégeskedett a kastélyban.

A cár részt vett egy szarvasvadászaton és egy banketten, de mint emlékirataiból kiderült nem tetszett neki a francia vadászati stílus és a kastélyt is túl szűkösnek ítélte meg a többi francia palotához képest. Panaszkodott a borra (inkább a sört szerette) és hogy hozzá képest a francia udvaroncok túl későn kelnek fel.

Marie Antoniette török budoárja

Az 1777-ben elkészült budoár az utolsó példája a "királyi turqueries"-nek - az ebben a korban divatos keleti mintás díszítéseknek. Marie-Antoinette számára török stílusú szalon mellett 1786–1787-ben játékszobát és arabeszk stílusú budoárt is berendeztek.

Marie-Antoinette és férje 1786-ban, három évvel a forradalom kitörése előtt járt utoljára Fontainebleau-ban.

Napóleon itt írta alá lemondását elbai száműzetése előtt

Emlékirataiban így emlékezett vissza a kastélyra: "… a királyok valódi lakhelye, az évszázadok háza."

Építészeti szempontból talán nem volt a legszigorúbban (egységes), de bizonyosan jól átgondolt és minden szempontból megfelelő lakhelynek bizonyult. Minden bizonnyal ez volt Európa legkényelmesebb és legkellemesebb fekvésű palotája.

A színház

Másfél évszázad után újra látogatható Franciaországban a fontainebleau-i kastély császári színháza, amelyet az Egyesült Arab Emírségek pénzéből újítottak fel, és cserébe az arab ország uralkodójáról neveztek el.

A második császárság ékkövének számító pazar teátrumot III. Napóleon építtette Hector Lefuel építésszel felesége, Eugénia számára, aki rajongott Mária Antónia és annak versailles-i színháza iránt.

Az 1857-ben átadott színházat azonban csak alig tucatnyi alkalommal használták, s a császár 1870-es bukása után a terem az enyészeté lett. Az 1920-as években még a központi csillárja is leszakadt, bár azt hamarosan visszaemelték a helyére.

A német megszállás idején a nácik tartottak néhány előadást a rozoga épületben, de biztonsági okokból 1941-ben ők is lezárták.

A világhírű párizsi Louvre abu-dzabi fiókintézményének létrehozásáért cserébe a dúsgazdag Egyesült Arab Emírségek vállalta több lepusztult franciaországi műemlék helyreállítását, köztük e színházét. Cserébe a közel-keleti ország csak azért kérte, hogy a restaurált teátrum az emirátusok uralkodójának, Kalifa bin Zájid Ál-Nahajannak sejknek a nevét viselje.

Bár a 400 férőhelyes császári színház kis csoportokban látogatható, előadásokat csak ritkán és erősen korlátozott létszámú közönség előtt tartanak benne rendkívüli sérülékenysége miatt.

Kertek és parkok

A kastélyt I. Ferenc kora óta a kornak megfelelő formális kertek vették körül: olasz mintára létesített francia reneszánsz kertek, a XIV. Lajos korában kedvelt mértani franciakertek, a 18. század végén és a 19. században pedig az angol tájkertészet francia megfelelői.

A kastély 55 km-re délkeletre található Párizs központjától.

Árak:

felnőtt: 11 Euró.
gyerek: 9 Euró.
Les petits appartments (XV: Lajos "privát" szobái): 6.50 Euró. (gyerek 5)

La galerie de meubles (egy külön múzeum, ahol Fontainebleau eredeti bútorait mutatják be): 6.50 Euró. (gyerek 5) Egy órával zárás előtt csak félárat kell fizetni!