Nagy Egyiptomi Múzeum

A Nagy Egyiptomi Múzeum, a világ legnagyobb régészeti múzeuma a gízai piramisoknál található. Az intézmény csaknem 100 ezer egyiptomi régészeti kincset számláló gyűjteményében egyebek között Tutanhamon fáraó sírjából származó leletek és a szakkarai nekropoliszban feltárt szarkofágok sorakoznak.

A Nagy Egyiptomi Múzeum befejezéséhez közeledik, és várhatóan 2022 novemberében nyílik meg - 20 évvel azután, hogy az ország néhai elnöke, Hoszni Mubarak letette az alapkövet. A Heneghan Peng dublini építésziroda által tervezett új múzeum költségei a becslések szerint meghaladják az 1 milliárd dollárt. A finanszírozás nagy része japán kormányzati kölcsönökből származik.

A múzeum közel 500 000 négyzetméterével akkora, mint egy nagy repülőtéri terminál. A gízai piramisok közelében elterülő hatalmas területen 100 000 egyiptomi leletet helyeznek majd el, amelyeket az őskortól a görög-római korig időrendi sorrendben mutatnak be. A legnagyobb tárgyak között szerepel Nagy Ramszesz 11 méter magas, 75 tonnás vörös gránitszobra az átriumban, valamint egy 45 méter hosszú, fából készült "naphajó", amelyet 1954-ben tártak fel a Nagy Khufu-piramis tövében.

Sok látogató számára azonban a legnagyobb vonzerőt a Tutanhamon sírjából származó 5000 relikviából álló gyűjtemény jelenti, amelyet a Kairó központjában található Egyiptomi Múzeumból szállítottak át, és amelyet most először mutatnak be teljes egészében.

A Nagy Egyiptomi Múzeumban lesz látható a Kheopsz (Hufu) fáraó napbárkája, az Egyiptomban valaha talált legrégibb és legnagyobb, fából készült hajó. A 4600 éves napbárka cédrusfából épült, 42 méteres és 20 tonnás. A gízai nagypiramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett napbárka évtizedek óta a piramis melletti Napbárka Múzeumban volt látható.

A hajó az egyik fő látnivalója a gigantikus új régészeti múzeumnak. Több mint 100 ezer ókori egyiptomi leletet állítanak ki. Az új múzeum néhány kilométerre található a korábbi Napbárka Múzeumtól. 

A hajót az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója, a Kr. e. 27–26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) számára építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel. A bárkát több mint ezer darabra szedve temették el a fáraó piramisa közelében mészkőtömbökkel fedett sírokba.

A Kr. e. 27–26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) a IV. dinasztia 2. uralkodója volt. Uralma a hatalom csúcspontját jelentette az Óbirodalom korában, gízai piramisa (sírja) a legnagyobb piramis, amelynek magassága eléri a 146,5 métert. A nagypiramis közelében folytatott ásatásokon eddig összesen hét naphajót tártak fel a régészek.