Luxor

Luxor, mint Théba néven az egykori főváros, az ókori Egyiptom kulcsfontosságú helyszíne. Olyan látnivalók találhatóak itt, mint például a világ egyik legnagyobb vallási kultuszhelyszíne, a Karnaki templom, vagy a Tutanhamon sírját is rejtő Királyok völgye.

Luxor felfedezése a legizgalmasabb egy Asszuánból induló nílusi turista hajóval. De nemcsak a folyón utazók, hanem a Vörös-tengeri üdülőhelyeken nyaralók is előszeretettel keresik fel.

A turisztikai célú folyami hajózás 1869-ben ütötte fel itt a fejét, amikor Thomas Cook brit könyvkiadó első turistacsoportjának programját két gőzhajó fedélzetén szervezte meg. Később a világhírű detektívregények angol írónője, Agatha Christie 1937-ben megjelent Halál a Níluson című kötete járult hozzá komolyan a nílusi hajóutak népszerűségéhez.

A város két-három napra is elegendő látnivalót tartogat. Kihagyhatatlan elemei a Nílus jobb partján húzódó Luxori és Karnaki templomegyüttesek, amelyek egymástól ugyan két és fél kilométerre, de pontosan egymással szemben épültek.

A több mint 100 hektáros Karnaki komplexum a világ egyik legnagyobb vallási kultuszhelyszíne. 2000 évig tartó építésén legalább 30 fáraó fáradozott egészen a görög-római korig. Legnagyobb templomkörzetét Ámon-Ré főistennek szentelték, a felesége, Mut tiszteletére emelt templommal a híres kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köti össze. Az Amon-Ré templom, amelynek hatalmas oszlopcsarnoka mocsárból kiálló papirusztörzseket formáz, egyedi hangulatú, nagyhatású hely. Nemcsak méretei, hanem misztikus szférát kölcsönző bevilágítottsága is vonzza, marasztalja az embert. A Halál a Níluson első filmfeldolgozásának alkotói is sokszor körbejáratták a szereplőket az égbe szökő kőhengerek között.

A Luxori templomot akárcsak a Karnakit, ugyanannak a három istenségnek építették. A férfiként tisztelt, keménykezű Hatsepszut királynő uralkodása alatt alakult ki az a vallási nézet, hogy a fáraót maga Ámon-Ré nemzette. Az Opet-ünnep során a főisten szobrát a szent bárkán Karnakból Luxorba vitték, ahol a belső szentélyben Ámon rituálisan egyesült az uralkodó anyjával, aki így ismét életet adott a fáraó isteni lelkének. A templom ábrázolásai ezeket a szertartásokat örökítik meg.

A völgyben feltárt összesen 63 sírkamrából egyszerre legfeljebb egy tucat látogatható, a renoválásoktól függően mindig más és más tart nyitva.

2021-ben megtalálták az elveszett aranyvárost

Egy egyiptomi régészeti misszió megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban. Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de eddig mind kudarcot
vallottak.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt. Ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. Az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította. A várost, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt, III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.

A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat. A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert.

Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
Az amerikai tudós szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére, arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba - a mai Amarnába -, az Ehnaton által 1346-ban alapított új fővárosba költözés mellett.

A várost III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között találták meg. Az ásatás során feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját valamint a birodalom közigazgatási és ipari központját.

A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A város déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.

A város második, részben még feltáratlan része lehetett a közigazgatási központ és a lakónegyed, mivel itt nagyobb és jól elrendezett építményeket találtak. A területet egy cikkcakkos fal veszi körül, amelyen át csak egyetlen bejárat nyílik a belső folyosókra és a lakónegyedekbe. A cikkcakkos falak az ősi egyiptomi építészet egyik ritka elemét képezik, amelyet főleg a 18. dinasztia végén használtak.

A város egy harmadik részén egy műhelyt találtak, ahol egyebek közt a templomok és melléképületeik építésére használt, III. Amenhotep kartusát (nevét) viselő sártéglákat gyártották. Az ásatások során feltártak fonó- és szövőeszközöket, továbbá üveggyártási salakot. Egyelőre vizsgálják a leleteket, amelyeket két szokatlan sírhelyen találtak. Az egyik teremben egy tehenet vagy bikát temettek el, a másik sírban egy ember nyugszik oldalra kinyújtott karokkal és térdei köré tekert kötél maradványaival.

Királyok Völgye

Howard Carter brit régész 1922-ben a királyok völgyében, a mai Luxor közelében felfedezte az ifjú fáraó fantasztikus kincseket rejtő, épségben megmaradt sírkamráját - benne az ifjú fáraó színarany halotti maszkjával.

Meru sírja

Legújabb látványosságként Meru sziklába vájt 4000 éves sírját lehet megtekinteni, amelyet a Varsói Egyetem régészei és az egyiptomi örökségvédelmi minisztériumhoz tartozó Antikvitás Legfelsőbb Tanácsa restaurált.

Meru magas rangú tisztviselő volt a 11. dinasztia korabeli II. Mentuhotep udvarában, aki Kr.e. 2004-ig uralkodott, és Meruhoz hasonlóan El-Asasif nekropoliszában temették el. 

A II. Mentuhotep templomához vezető felvonulási út felé néző sírban egy hosszú, az áldozati kápolnához vezető folyosó található, itt lett kialakítva egy fülke az elhunyt szobrának. Egy temetkezési akna pedig egy szarkofággal ellátott sírkamrához ereszkedik le.

A lengyel egyiptomi régészeti misszió szerint Meru sírja legalább a 19. század közepe óta ismert volt. Az olasz restaurátorok 1996-ban a falfestmények egy részét megtisztították.

Neferhotep csodálatos sírkamrája megnyílt a látogatók előtt 

Hosszadalmas restaurálási munkálatok után 2024. február 11-én megnyitották a látogatók előtt Neferhotep ókori egyiptomi írnok sírkamráját.

A gazdagon díszített sír a nyugat-thébai El-Khokha nekrolopiszban, a Nílus és a Királyok Völgye között félúton található. Tutanhamon utódja, Ay fáraó idejében ezen a területen vájták sziklába a magas rangú tisztviselők sírjait, köztük az i. e. 1320 körül elhunyt Neferhotepét, aki a karnaki templom fő írnoka volt, egyben a szentély haszonállataiért, gabonájáért és rabszolgáiért felelt.