A Nílus keleti partján a luxori és a karnaki templomegyüttest összekötő Szfinxek útját III. Amenhotep idején, 3400 évvel ezelőtt építették. Az Újbirodalom idejétől kezdve ezen az úton vonult végig a Nílus áradásának második hónapjában az évenként megrendezett Opet-ünnep alkalmával a színpompás processzió, amely a szent bárkát és a benne rejtőzködő thébai triászt (Amon, Mut és Honszu) kísérte.
Ámon, az istenek atyja, akinek különvált női része és felesége Mut volt, fiuk pedig Honszu. Ámon és Mut az Opet-ünnepkor egyesült minden évben.
A helyszín jelentőségét jelzi, hogy Hatsepszut királynő a karnaki templomban emeltetett Vörös Kápolnája falára rávésette, hogy uralkodása alatt (i. e. 1479-1458) hat kápolnát építtetett Ámon-Ré isten tiszteletére a szent út mentén.
Az ásatások során meglelték a Hatsepszut által emeltetett kápolnák - az út mentén a legrégibb építmények - maradványait, amelyeket I. Nektanebész beépíttetett a szfinxekbe.
A feltárások során napvilágra került több fáraó és királyné domborműve és kartusa. Az egyik reliefen VII. Kleopátra királynő neve szerepel - az egyiptomi régészek szerint az uralkodónő ellátogatott a szfinxek útjára Marcus Antonius társaságában nílusi hajóútja során.
E látogatás alkalmával kezdeményezte Kleopátra a szfinxek útjának restaurálását, e munkálatokat jelzi az uralkodó kartusa.
Értékeld te is!