Kairó látnivalói

Az i. e. 6. században Kairó a perzsák otthona volt. A babiloni erőd romjai a város legrégebbi eredeti építményei, és a belsejében számos fontos kopt keresztény templomot találunk az egyiptomi rómaiak idejéből, köztük a Szent Sergius és Baccus templomot és a gyönyörű függő templomot.

Egykor virágzó zsidó közösség is élt Egyiptomban, amelyről a Ben Ezra zsinagóga meglátogatásakor fogunk tanulni.

Ha Kairó mesés, régi utcáin barangolunk, csodáljuk meg az El Muizz utca középkori építészeti kincseit.

Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma

Az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (NMEC) célja, hogy világszínvonalon, látványosan és innovatív eszközökkel mutassa be Egyiptom történetét a kivételes gyűjtemény felhasználásával. A 16 éven át épült, és részlegesen már 2017-ben megnyílt új, világszínvonalú múzeum Egyiptomban és az egész arab világban elsőként törekszik arra, hogy a maga teljességében, látványosan mutassa be az ország történetét, gazdagságát és sokszínűségét a történelem előtti időktől az ókori Egyiptomon, a görög-római koron, a kopt és az iszlám perióduson át egészen napjainkig.

A NMEC koronaékszerének tartott múmiákat, 18 király és 2 királynő földi maradványait ünnepélyes keretek között 2021-ben költöztették át a Tahrir téren álló Egyiptomi Múzeumból a Fustat városnegyedbe. Az időszámításunk előtti második évezred 6 fáraódinasztiájából kikerült ókori hírességek között számos Ramszesszel és Tothmesszel, köztük a legismertebb III. Tothmesszel találkozhatunk, és az erőskezű Hatsepsut királynő teteme is látható itt. 

Egyiptomi Régészeti Múzeum

Az ország leghíresebb múzeuma a világ legnagyobb ókori egyiptomi gyűjteményével büszkélkedő kairói Egyiptomi Régészeti Múzeum. Itt nézhető meg a fiatal Tutanhamon fáraó híres halotti aranymaszkja.

Iszlám Művészeti Múzeum

A múzeum maga nemében a világ egyik legjelentősebb, Mohamed próféta állítólagos kardját és több más személyes tárgyát is magába foglaló gyűjteménye.

A termek egyikében iszlám pénzérméket és fegyvereket, a másodikban iszlám kéziratokat tettek közszemlére, a harmadikban pedig azt mutatják be egyebek közt gyermekjátékok és hangszerek által, miként élték mindennapjaikat az egyiptomiak az iszlám korszakban.

Cairo Tower

A kairói torony meglátogatása panorámás kilátást nyújt a városra és a lenyűgöző Nílus-deltára. És mindezt viszonylag kevés pénzért: a belépő körülbelül két euróba kerül. A legtöbb tévétoronnyal ellentétben a Kairó-torony tömör torony, amely ráadásul "virágos" megjelenésű, ami állítólag a lótuszvirágokra emlékeztet. A torony tehát azonnal megragadja a tekintetet. 

Citadella

A Citadella Kairó egyik legfontosabb látványossága, sőt a fáraókkal kapcsolatos látnivalókat leszámítva a legnépszerűbb műemlék az egyiptomi fővárosban. Monumentális kora-középkori erőd impozáns kapukkal, bástyákkal és magas védőfalakkal. Szaladin, Egyiptom első szultánja, a híres hadvezér építtetette a gízai piramisoktól elhordott kövekből a kora középkorban, és 700 évig volt a mindenkori egyiptomi hatalom székhelye. A Citadella legnagyszerűbb látnivalója, a fellegvárból kimagasló hatalmas Mohamed Ali mecset, amelynek ikerminaretjei 84 méteres magasságukkal a legmagasabbak Egyiptomban.

A mecset 15 évig tartó munka során 1848-ban, a magyar szabadságharc évében lett kész. Építője, az albán oszmán haderőnél katonai parancsnoki rangot betöltő, majd a franciák kivonulása után kormányzói rangot szerzett Mohamed Ali, a modernkori Egyiptom kiemelkedő uralkodója. A pasa a citadellát saját kultúrája képére igyekezett szabni, így egy olyan mecsetet húzatott fel benne, amelyben az isztambuli Hagia Szophia bizánci formavilága fedezhető fel.

Alabástrom mecsetnek is nevezik, mivel belső és külső falait, árkádsorát 11 méteres magasságig ezzel a kővel burkolták, gigantikus csillára pedig készítésekor a legnagyobbnak bizonyult a világon.

Kissé szokatlan az oszmán miliőben a múlt századi francia körhintákat idéző kioszk a kút fölött, akárcsak az Eiffel-i stílusra emlékeztető óratorony. Ezeket Napóleon a párizsi Concorde téren álló obeliszkért adta cserébe. A Citadellán egy ágyú is látható, amelyet egyszer a pasa Ramadán idején azért sütött el, hogy jelt adjon a híveknek, hogy hozzáláthatnak a reggelihez. Innentől kezdve Egyiptom-szerte ágyúszó jelezte az étkezés idejét.

A szomszédos, gyönyörű Mohamed an-Nászír-mecset kicsinek tűnik ugyan a Mohamed Ali mecset árnyékában, ám ez a mameluk építészet egyetlen fennmaradt példája a Citadellában, a 14. század elejéről. Annak köszönhetően menekült meg a régi épületek közül, hogy megtartották istállónak.

Mecsetek

Az iszlám törvényei előírják, hogy nők csak fedett fővel, s bárki halandó csak mezítláb léphet a mecsetbe.

Amr Ibn al-Ász mecset. Egyiptom, sőt az afrikai kontinens legrégebbi mecsetének számít az Amr Ibn al-Ász mecset. A mecsetet Amr Ibn al-Ász, Omár kalifa tábornoka alapította 642-ben, amikor Egyiptom bevételével megkezdődött az iszlám hódítás az afrikai kontinensen. A 120-szor 110 méteres paralelogramma alakú épület az iszlám legrégebbi kultikus helye Egyiptomban, de egyben az iszlám világ legősibb épületei közé is tartozik.

Al-Azhar mecset. Az iszlám egyik legősibb szent helye. Az Al-Azhar mecset az iszlám legnagyobb vallási vallásoktatási központja, mintegy fél millió diák hitbéli oktatásáról gondoskodik. A mecsetet Marokkóból származó siita muzulmánok, a fatimidák építették 969-ben. Amikor 1171-ben a szunnita muzulmán Szaladin al-Ajubi elfoglalta Egyiptomot, eltörölte a siita muzulmán tanítást.

Hasszán szultán nagy és elegáns mecsetje 1356 és 1363 között épült, és ma a korai mameluk építészet legszebb példája Kairóban. Az építkezés során történt tragédia előrevetítette azt a gyilkosságot, amely véget vetett Hasszán szultán uralkodásának.