Louvain-la-Neuve-i Hergé Múzeum

Hergé

Hergé - akárcsak maga a képregényműfaj - nagy tiszteletnek örvend hazájában, a legnagyobb belgák között tartják
számon.

Hergé 1907. május 22-én született Brüsszelben, és már a gimnáziumban kitűnt rajzkészségével, fantáziájával. Tizenhét éves
korában megjelentek első rajzai a belga cserkészek hetilapjában. Egyik paptanára felismerte eredeti tehetségét és a katolikus XX. század című napilaphoz irányította. 1929-ben pattant ki fejéből az élénk eszű, kíváncsi ifjú hírlapíró, Tintin figurája, aki Milou nevű kiskutyája társaságában bebarangolta a világ távoli hatalmas és alig
ismert térségeit, s megannyi kalandjával szórakoztatta, de tanította is olvasóit.

Rémi új irányt adott a műfajnak, hiszen gyakorlatilag megteremtette a kalandos ifjúsági irodalom képregényváltozatát.

Hergének fénykorában önálló képregénystúdiója volt Brüsszel legelegánsabb sugárútján, ahol tucatnyi munkatársa rajzolta,
színezte a képregényeket.

A második világháború idején a művész - német "felügyelettel" - a legpatinásabb belga lapnak, a Le Soirnak is dolgozott.

Tintin

A képregény- és rajzfilmsorozat töretlen sikerét mutatja, hogy történeteit összegyűjtve magazinként is kiadták, mozifilmre, rádiójátékra, televízióra és színpadra is adaptálták, valamint több mint 50 nyelvre fordították le. Kötetei több mint 200 millió példányban keltek el világszerte.

1929. január 10-én jelent meg a Tintin című képregényújság első száma Belgiumban, és hamar hatalmas népszerűségre tett szert világszerte - idézte fel hétfőn a máig működő Le Lombard, az 1988-ban megszűnt lap egykori kiadója.

Noha Tintin, a kíváncsi utazó riporter már 1929. január 10-én megjelent a közönség előtt, a magazint csak a második világháborút követően alapították meg, miután a képregénykiadással foglalkozó Raymond Leblanc úgy döntött, hogy az újonnan indítandó lapjához megkeresi a figura kitalálóját, az ismert belga rajzolót, Hergét, aki a náci megszállás alatt a hatalom szócsövének tekintett Le Soir című újságban publikált, és emiatt a felszabadítás után kollaborációval vádoltak meg és évekre eltiltották a megjelenéstől.

A legelső szám, a Tintin és a Nap temploma 1946. szeptember 26-án jelent meg, és a "7-től 77 éves korig ajánlott" képregényújság szinte rögtön óriási siker lett. A siker természetesen a filmproducerek fantáziáját is megragadta, Tintin kalandjaiból számos feldolgozás született a tévé képernyőjén és a filmvásznon. Legutóbb Steven Spielberg álmodta vászonra a kalandvágyó fiú történetét 2011-ben, az ötletet az Unikornis titka című részből vették. 

A népszerűsége csúcsán hetente több mint 300 ezer példányban megjelenő Tintin magazin a nyolcvanas években egyre nehezebb helyzetbe került, és előbb a belgiumi, majd 1988-ban a franciaországi kiadását is beszűntették. Az újságot új címmel, más formában többször is megpróbálták újjáéleszteni, azonban 1993-ban végleg megszűnt.

Ennek ellenére se szeri, se száma az újrakiadásoknak: a képregények, amelyeken generációk nőttek fel, a legváltozatosabb formákban is napvilágot láttak már, de Tintin rendszeresen szerepel a tévék programjaiban, illetve DVD-sorozatokon is. Belgiumban több Tintin-szaküzlet található, a brüsszeli Uccle negyedben pedig 1976-ban, még Hergé életében szobrot emeltek a képregényhősnek és elmaradhatatlan útitársának, Milou kutyának.

A Tintin-képregényekből a kezdetek óta több mint 200 millió példány kelt el a világon - közel 130 millió francia nyelven, 75 millió más nyelvű kiadásokban. Sőt Tintin, már jóval alkotója 1983. március 3-án bekövetkezett halála után, elindult, hogy meghódítsa a kínai és kelet-európai ifjú olvasókat is. Tintin szereplője a belga  gimnáziumi irodalomóráknak is, ahol egy-egy történetét elemzik a tanulók.