Leuven

Leuven Brüsszeltől keletre található. A sör szerelmeseinek ismerős lehet a város, hiszen itt főzik és forgalmazzák a világhírű Stella Artois-t.

Leuven egy festői város Belgium szívében, ideális úti cél egy izgalmas városnézéshez.

A legendás és világhírű Stella Artois sörgyárnak otthont adó Leuven hihetetlenül gazdag sörfőzési múlttal rendelkezik (1366-ig nyúlik vissza!). A hagyományos De Hoorn sörfőzde egy látogatás során felfedezhető.

De Leuven a sör mellett is megér egy látogatást. Számos gótikus épület - a legimpozánsabb a 15. századi városháza - és számos templom, például az UNESCO Világörökség részét képező Szent Péter-templom jellemzi a történelmi központot.

A Leuveni Egyetem a legrégebbi az országban, akárcsak a botanikus kert.

Régi Városháza

A leuveni régi városháza 1448 és 1469 között épült, és késő gótikus, csipkeszerűen díszített homlokzatáról híres. Az épület a Grote Markt (Főpiac) téren található, és évszázadok óta a város szívében áll.

Először a 19. században esett át felújításokon, az épület azonban az első és a második világháború alatt súlyosan megrongálódott. A végső helyreállítás 1983-ban fejeződött be.

Zythos Sörfesztivál

A Zythos Sörfesztivál az egyik legnagyobb sörkóstoló fesztivál a maga nemében Európában. Több mint 100 belga sörfőzővel találkozhat, akik 500 különböző sörtípust állítanak elő, mindezt egy helyen. A sörrajongók és -kedvelők a világ minden tájáról utaznak, hogy felfedezzék, hogy a belgák valóban a világ legjobb sörfőzői. 

Leuven gazdag történelmű, különös népmesékkel teli város

Ezek közül talán a legfurcsább Paep Thoon, a híres városi bolond története.

Paep, hivatalos nevén Anthoon vander Phalizen, egy helyi lelkész fia volt. Beceneve arra utal, hogy egy pap fia (paep) volt, a Toon pedig az Anthoon rövidítése.

Paep állítólag púpos volt, és apja templomában dolgozott orgonistaként. Paep hírnevét az eszének köszönhette, mivel leginkább arról volt ismert, hogy tréfákat és csínyeket űzött a városlakókkal. Ez vezetett ahhoz, hogy száműzték a városból, és soha többé nem tehette be a lábát Leuvenbe.

Valamikor később Peap egy szekéren ülve tért vissza Liege-ből, és a lábait teljesen beborította a sár. Sokan eljöttek, hogy megnézzék a látványosságot, és kíváncsiak voltak, mi fog történni. Ekkor Paep kijelentette, hogy a lábait Luikból származó sár borítja, és hogy technikailag nem teheti be a lábát leuveni földre. A bíró, aki valószínűleg túlságosan elfoglalt volt az ilyesmihez, beismerte, és megengedte Paepnek, hogy bolondként éljen Leuvenben. Sok történet követi ezt az eseményt, főleg arról, hogyan gúnyolta ki az egyetem akadémikusait.

Azt is mondják, hogy Paep azt kérte, hogy a templomban állva temessék el, a szájával egy vízköpő alatt, hogy soha ne legyen szomjas, de ezt a különleges temetést soha nem erősítették meg.

Paepnek 1961-ben szobrot állítottak a Brusselsestraat egyik hídján, amelyet Peter Vanberkbergen készített. Paep itt gonosz mosolyú bolondnak van öltözve, valószínűleg így szerette volna, hogy emlékezzenek rá.

Dieric Bouts műve a Szent Péter-templomban

Dieric Bouts (1410/1420 - 1475) festőművészt az egyik legjelentősebb leuveni művésznek tartják. 1468-ban lett Leuven hivatalos festője. Legismertebb két műve, a leuveni Szt. Péter templom szárnyasoltára 1464-ből, amelyen az Utolsó vacsora és négy ótestamentumi jelenet látható, és a Leuven város által 1468-ban rendelt Utolsó ítélet, amelyet már nem tudott befejezni. Az Utolsó vacsorát tartják az első hibátlan perspektívával szerkesztett enteriőrnek az északi festészetben.