Brüsszel

LÁTNIVALÓK

Grand Place

(c) pixabay

A világ legszebb tere megnevezéssel a világhírű francia író, Victor Hugo jellemezte egykor. A főtéren található a Városháza épülete, amelyet a céhek épületei vesznek körbe, mint például a Broodhuis (franciául: Maison du Roi), a kenyérsütők céhének épülete, ma a városi múzeum. A tér, Brüsszel egyik legfontosabb turisztikai látnivalója, az óváros középpontja. A Világörökség része.

A brüsszeli Grand Place-en egymással szemben álló két fenséges épület régóta rivalizál egymással: az egyik oldalon a brüsszeli városháza, a másikon pedig az UNESCO világörökség részét képező Broodhuis (Kenyérház), amely a Brüsszeli Városi Múzeumnak ad otthont. A két épület rivalizálása nem véletlen. A 15. században Brabant hercege a 13. századi fából készült kenyérpiac épületét egy olyan tekintélyes épületre cserélte, amely hatalmának jelképe volt, és szembefordult a Grand Place másik oldalán álló impozáns épülettel, amely a város függetlenségét szimbolizálta. Az épület a francia Maison du Roi (Királyház) nevet V. Károly császárnak köszönheti, aki egykor a Kenyérház tulajdonosa volt. Miután az épület a 16. században elpusztult, a 19. században Victor Jamaer városi építész gótikus stílusban újjáépítette.

De nemcsak a Broodhuis történelme és homlokzata érdekes. A Brüsszeli Városi Múzeum belülről átfogó áttekintést nyújt Brüsszel történelméről, különös tekintettel a művészetekre, a kézművességre, a régészetre és a népművészetre. Biztonsági okokból az eredeti Manneken Pis is itt van elhelyezve, de ami a ruhatárát illeti, amely ezerszer nagyobb, mint a legszenvedélyesebb divatrajongóé, azt a Rue du Chêne - Eikstraat utcában található külön múzeumban csodálható meg.

A Grand-Place-on számos történelmi eseményre került sor:

• 1523: az első protestáns mártírokat, Hendrik Voes-t és Jan Van Essen-t az inkvizíció itt égette meg.
• 1568: Egmont és Hoorn grófjait itt fejezik le.
• 1695. augusztus: az Augsburgi Liga háborúja során a Grand-Place legtöbb háza elpusztul a város bombázása során, amelyet De Villeroy marsall francia csapatai hajtottak végre. A lángoló ágyúgolyóknak csak a Városháza homlokzata és tornya állt ellen, amelyek a célpontok voltak, valamint néhány kőfal. A teret körülvevő házakat a különböző céhek gyorsan újjáépítették, ezúttal kőből. Ezek közül a sörfőzők céhének háza, amely ma a Sörfőzőmúzeumnak ad otthont.

Városháza

A brüsszeli városházán vezetett nyilvános túrákat tartanak egyéni érdeklődőknek minden szerdán és vasárnap francia, holland és angol nyelven.

A 15. századból származó, a világ legszebb terének középpontjaként emlegetett épület kétségtelenül Belgium egyik leglenyűgözőbb épülete, és minden bizonnyal a brüsszeli tartózkodás egyik kihagyhatatlan fénypontja.

Múzeumként nyílik meg 2023 tavaszától a brüsszeli városháza és teljes körűen látogathatóvá válik.

Január közepén költözik ki a történelmi épületből a belga főváros vezetése, miután elkészült az adminisztráció számára tervezett modern épület Brüsszel központjában.

Az 1998-ban az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított brüsszeli főtéren, a világ legszebb terei között számon tartott Grande Place-on található gótikus épület 1936 óta látogatható, jelenleg szerdán és vasárnap, kizárólag vezetéssel, francia, holland és angol nyelven.

Tavasztól a szokásos múzeumi nyitva tartás szerint lesz megtekinthető.

A hét emelet magas városháza építése 1401-ben kezdődött és 1455-ben fejeződött be. A brabanti és klasszikus gótikus stílus jegyeit viselő épület tornya 96 méter magas, csúcsán Szent Mihály ötméteres, aranyozott fémszobra látható. A homlokzatot díszítő kőszobrok a város előkelőségeit, valamint szenteket és allegorikus alakokat ábrázolnak. A jelenleg látható szobrok másolatok, az eredetiek a városházával szemben található városi múzeumban vannak kiállítva.

A spanyol örökösödési háború után Brüsszel a Habsburgok osztrák ágához került. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege körbe zárta és ágyúzta a várost. A városháza belseje kiégett. Ezt követően építették újjá az óváros központját, a Grand Place-t és környékét.

Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház

Brüsszelben található Szent Erzsébet igazi koponyája?

"Caput S. Elisabethae" felirattal Brüsszelben, a fenséges Szent Mihály és Gudula székesegyház kincstárában őrzik a 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet állítólagos koponyáját, egy hozzáillő XVII. századi ereklyetartóban. Mivel a magyar szent csontjai egy időben eltűntek a nyilvánosság szeme elől, ma már nem lehet tudni, az effajta ereklyék hitelesek-e vagy sem. A brüsszeli katedrális történészei szerint mindazonáltal legalábbis elképzelhető, hogy valóban az eredeti maradványokról van szó.

Az 1207-ben született Magyarországi és Türingiai Szent Erzsébet 1231. november 17-én hunyt el a németországi Marburgban. A ma a belga fővárosban található relikviát a helyi kutatások szerint V. Károly német-római császár menye, Izabella nagyhercegnő szállíttatta Brüsszelbe némi franciaországi kitérővel.

A belga változat szerint a XVI. század végén, az ereklyékkel szemben fellépő protestantizmus jegyében Szent Erzsébet egyik leszármazottja döntött úgy, hogy a csontokat eltávolíttatja az ereklyetartóból és egy Marburg környéki kicsiny temetőben temeti el. Ekkor szerezhette meg a koponyát a relikviákat módszeresen gyűjtő Izabella nagyhercegnő, mégpedig állítólag úgy, hogy cserében katonai védelmet ajánlott a német hercegségnek.

Brüsszelben is elismerik ugyanakkor: nem lehet biztosra venni, hogy a székesegyházban található koponya valóban Szent Erzsébeté. A maradványok homályos sorsa mellett ugyanis a kérdéses időszakban valóságos ereklyevándorlás is zajlott a világban, sok relikvia - nem utolsó sorban a katolicizmus terjesztésén szorgosan fáradozó (Habsburg) V. Károly közbenjárására - még Dél-Amerikába is eljutott.

Izabella nagyhercegnő és Szent Erzsébet kapcsolatát a flamand festőóriás, Peter Paul Rubens is megfestette, aki többször foglalkozott a magyar szent személyével.

A gótikus stílusú - már a XI. században építeni kezdett - Szent Mihály és Gudula székesegyházban egyébként más, Magyarországgal összefüggő műkincsek is találhatók. Több helyütt feltűnik V. Károly Magyarországi Máriaként (Magyarországon Habsburg Máriaként) ismert húga, aki II. Lajos magyar király felesége lett. Ő adományozott pénzt a mohácsi csatában elhunyt királyt ábrázoló üvegablak elkészítéséhez: a gazdagon festett üvegablak ma is a kórus bal oldalán látható.

Hangszermúzeum

Az 1877-ben alapított Brüsszeli Hangszermúzeum (Le musée des Instruments de musique) a világ egyik legjelentősebb hangszermúzeuma. Gyűjteményei több mint nyolcezer hangszert tartalmaznak, amelyek közül több mint ezerkétszáz a múzeum termeiben látható.

A múzeum az egykori Old England épültében található. A szecesszió egyik legszebb példája Brüsszelben, Paul Saintenoy építész tervezte 1899-ben.

Öntöttvasból és kovácsoltvasból épült, emellett agyagból készült frízzel és számos, növények által ihletett díszítőelemmel rendelkezik. Saintenoy ki tudta használni a kovácsoltvas minden könnyedségét és ívét, a tetején lévő torony és a homlokzaton lévő előtető igazi ékszerként működött.

Victor Horta épületei

Victor Horta épületei Brüsszelben mint a korai, 19. század végi szecesszió jelentős alkotásai kerültek fel a Világörökség listájára 2000-ben. 2013 decemberében a világörökségi helyszínt az UNESCO fokozottan védendő státuszba helyezte.

Stoclet-ház 

A brüsszeli Stoclet-ház 1905 és 1911 között épült Josef Hoffmann osztrák építész tervei alapján. A ház tulajdonosa a gazdag bankár és műpártoló Adolphe Stoclet volt. A ház külső és belső kialakításának harmóniája miatt ezt tartják Hoffman főművének. A Világörökség része.

Atomium

(c) pixabay

Az vas atommag kristályrácsának felépítését utánzó, kilenc fémgömbből álló szerkezetet 1958-ban, a brüsszeli világkiállításra építette André Waterkeyn. Akkor még kevesen gondoltak arra, hogy a 110 méteres fémszerkezet a világ leghíresebb műemlékei közé emelkedik majd. Az Atomium ma Brüsszel leglátogatottabb fizető turistacélpontja.

Az épület bevallottan a világ leghíresebb világkiállítási építményével, a párizsi Eiffel-toronnyal kívánt vetélkedni, jóllehet eredetileg csupán a hat hónapos kiállítási időszakra tervezték.

André Waterkeyn mérnök alkotása 165 milliárdszoros nagyításban pontos mása a vasatom magjának. A 102 méter magas építmény kilenc gömbje közül a legmagasabban lévőbe a világ egykori leggyorsabb liftje viszi fel a látogatókat kevesebb mint 23 másodperc alatt.

A világkiállítások épületeit általában lebontják, vagy új funkciót kapnak, de az 1958-as brüsszeli világkiállításra készített Atomium ma is a belga főváros jelképe.

Manneken Pis-szobor

A Manneken Pis a belga főváros leghíresebb ékessége, évente milliók zarándokolnak el hozzá. A pazar főtér közelében álló szökőkút-szobor megtekintése azonban ingyenes, így nehéz felmérni, pontosan hány látogató keresi fel.

A Manneken Pis bronzszobor a legendák egyike szerint egy kisfiúnak állít emléket, aki ily módon oltotta el a Brüsszel ostromlói által gyújtott tüzet. 

A közkedvelt szökőkút a 61 centiméter magas meztelen fiúcskával Jérôme Duquesnoy barokk mester műve, a belga főváros egyik közkedvelt látványossága.

A szobor hamar a városlakók szívéhez nőtt. Jól mutatja ezt, ahogy 1695-ben, amikor a Napkirály seregei megostromolták Brüsszelt, volt gondjuk rá, hogy a kisembert időben biztonságba helyezzék. A nagy népszerűségből nőtt ki az a csetepaté is, amely utóbb a szobrot övező egyik szokáshoz - a fiúcska felöltöztetéséhez - vezetett.

A krónikák szerint 1747 májusában egy másik Lajos - a XV. - katonái voltak azok, akik el akarták rabolni a nevezetessé vált szobrocskát. A brüsszeliek azonban megneszelték a dolgot, és hősiesen kedvencük védelmére siettek. A vendég francia király, hogy kiengesztelje a helybélieket, a megkerült Manneken-Pis-t Szent Lajos rendjének a lovagjává ütötte, és mindjárt be is öltöztették őt.

Az első rend ruhát aztán hamar követték újabbak. Idővel hagyománnyá vált, hogy a Brüsszel városának kedveskedni akaró nevezetesebb vendégek, híresebb emberek valami tipikus öltözettel egészítik ki a mára már több mint ezer darabos ruhatárat. A főtéri városi múzeumban megtekinthető gyűjteményben Maurice Chevalier szalmakalapjától népviseleteken át (matyó is van) a világ majd minden hadseregének egyenruhájáig, az amerikai űrszkafandertől Elvis Presley gúnyájáig kimeríthetetlen a kínálat. Demszky Gábor a brüsszeli látogatása idején "János Vitéz-egyenruhát" adott a kisembernek.

A Manneken-Pis eredetijét 1817-ben egy szökött rab ripityára törte, az azóta készült pótlást jókora kerítés védi. Ennek korlátjára van kitűzve a heti "ruharend": melyik nap, hánytól hány óráig milyen öltözetben pisil a kisfiú. Mert hogy a nap nagyobbik felében azért ma is pucéran végzi a dolgát.

Az eredeti szobor ma már egy brüsszeli múzeum gyűjteményének darabja, egy másolat helyettesíti a Grand Place mellett, a belga főváros középkori központjában.

A köztéri szobrot rengeteg turista fotózza nap mint nap. A meztelen fiúcskának csaknem ezer ruhája van, és az év 130 napján ezekbe öltöztetik.

2019 óta nem pisil többé ivóvizet a híres brüsszeli Manneken Pis-szobor: a város illetékesei ugyanis azzal szembesültek, hogy a "pisilő kisfiú" szobrából napi 1000-2500 liter friss víz ömlik egyenest a csatornába.    

Janneken-Pis

Az éttermi negyedben felállított (guggoltatott) húgára: Janneken-Pis-re sohasem kerül (egyelőre) öltözék. A csobogtató kislány látszólag hasonló korú, mint magáról megfeledkezett "bátyja", egyesek esküsznek rá, hogy hasonlítanak is egymásra. Hozzá egyelőre sokkal kevesebben zarándokolnak el, híre még láthatóan nem azonos peckesen pisilő fivérével - cserébe hírek szerint jelenléte (sajátos tevékenysége dacára is) jót tesz a szomszédos éttermek forgalmának.

Magritte Múzeum (Királyi Szépművészeti Múzeum épületében)

René Magritte (1898. november 21.-1967. augusztus 15.) belga származású szürrealista festő, aki a megszokott tárgyakat szokatlan módon festette meg, megkérdőjelezve az emberi észlelésről alkotott közkeletű fogalmainkat.

Magritte 1916-ban beiratkozott a brüsszeli Szépművészeti Akadémiára. Ekkoriban került a kezébe egy futurista kiállítás katalógusa, lenyűgözték a józan ész elleni esztétikai hadviselés korlátlan lehetőségei. Az első világháború után készítette el első, kubista stílusjegyeket mutató plakát- és reklámterveit. 1926-ban készítette első szürrealista festményét, az Eltévedt zsokét. Ekkor kötött barátságot André Bretonnal és csatlakozott a szürrealisták köréhez.

Magritte képzeletét a mindennapi tárgyakban (pipa, esernyő, keménykalap, egy szem alma) megnyilvánuló misztikum foglalkoztatta. 1928-29-ben festette a Képek árulása című festményét, amelyen egy közönséges pipa látható, alatta a felirattal: Ez nem egy pipa. Művei a pop-art, a minimalista és a konceptualista művészeket is megihlették, művei megismertetéséért a popkultúra is sokat tett.

Európai Történelem Háza

Az Európai Történelem Háza elnevezésű múzeum alapvető rendeltetése a kontinens történelmének bemutatása. Allandó kiállításai végigkalauzolják a látogatókat a kontinens történelmén. A látogatókat arra buzdítják, hogy gondolkodjanak el napjaink Európájáról, az Európai Unió állapotáról és helyzetéről, valamint arról, hogy miként járulhatnak hozzá az egyes emberek Európa jövőjének alakításához.

A hét minden napján nyitva tartó múzeum az Európai Parlament brüsszeli épületeihez közel, az uniós negyed szívében lévő Léopold Parkban található. Kiállításai az Európai Unió mind a 24 hivatalos nyelvén elérhetőek, a belépés díjtalan.

Brüsszeli Pompidou

Modern és kortárs művészeti múzeumot nyitott a párizsi Pompidou Központ Brüsszelben.

A modern és kortárs művészeteknek szentelt új múzeumot Brüsszel történelmi városrészének közepén, egy szecessziós épületben alakítják ki, a Citroën volt székházában.

A franciaországi Metz (2010) és a spanyolországi Málaga (2015) után Brüsszel a harmadik város, ahol a párizsi Pompidou Központ fiókintézményt nyit. 

Belga Képregénymúzeum

Brüsszel belvárosának egyik patinás, szecessziós házában képregény múzeumot rendeztek be.

A képregény a regények illusztrációiból kisarjadt önálló műfaj a XX. század első felében élte virágkorát, és amerikai kezdetek után valóságos belga műfajjá vált. Eleinte inkább népszerű romantikus regények könnyen és gyorsan emészthető formában való megjelenítését szolgálta, később a heti magazinok majd a napilapok szórakoztató oldalaira is bevonult, ekkor már önálló sorozatokként, amelyekben rendszerint egy-két karikatúraszerűen ábrázolt állandó szereplő mulatságos kalandjain derülhetett a nyájas olvasó.

Híres belga képregények: Hupikék Törpikék, Tintin

Parlamentarium

Európa legnagyobb parlamenti látogatóközpontja, a Parlamentarium Európai Parlamentet mutatja be.

Multimédiás idegenvezetők vezetik be a látogatókat az Európai Parlament szívébe, elmagyarázva az európai együttműködéshez vezető utat, az Európai Parlament működését és azt, hogy képviselői mit tesznek a mai kihívások megválaszolása érdekében.

A tárlat az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének bármelyikén megtekinthető. A látogatóközpont a hét minden napján nyitva tart, és a belépés ingyenes.

A fogyatékkal élő látogatók számára teljesen hozzáférhető. A multimédiás idegenvezetők jelnyelvi videókat tartalmaznak angol, francia, német, holland, belga francia, flamand, magyar, valamint nemzetközi jelnyelvi nyelven.

Parc du Cinquantenaire

A Parc du Cinquantenaire a belga királyság fennállásának 50. évfordulójára épített diadalív, valamint a két oldalán lévő nagy csarnokok, amelyek az 1880-as világkiállítás eredeti pavilonjainak helyettesítésére épültek.

Bartók-szobor 

1995-ben Demszky Gábor budapesti főpolgármester és brüsszeli kollégája, Francois-Xavier de Donnea a belga főváros központjában Bartók Béla szobrát avatta fel. A magyar zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából Budapest ajándékozta most Varga Imre alkotását a belga fővárosnak.

A szobrot alig néhány lépésre Brüsszel történelmi centrumától, a Carrefour de l,Europe nevű téren állították fel.

Még több látnivaló Brüsszelben: itt