» Ausztria » Niederösterreich » Bécsi Alpok
A történelmi városban nagyszerű lehetőség nyílik a vásárlásra vagy egy kávé és sütemény kíséretében a város nyüzsgését figyelni. A főtér és a sétálóutcák különösen magkapó látványt nyújtanak a boltokkal, piacokkal és szépen berendezett kávézókkal. A városban tett séta során olyan nevezetességeket fedezhet fel, mint a késő romantikát idéző Bécsújhelyi katedrális és a 13. századi Reckturm őrtorony. Említésre méltó a vár, Burg Wiener Neustadt is, mely jelenleg a katonai akadémia otthona.
Lenyűgöző történelme mellett a város nagyszerű szabadidős lehetőségeket is kínál, mint például az Aqua Nova sportuszoda és vízipark.
Bécsújhely csodálatos fekvő síkságából északnyugaton a Hohe Wand, délen a Bucklige Welt dimbes-dombos tája emelkedik ki. Itt kezdődik az Eurovelo 9 – Thermenradweg kerékpárút is, mely a Wechsel régióba, Mönichkirchenbe vezet.
Az EuroVelo 9 ezen szakaszát mezők és legelők kísérik.
Az EuroVelo 9 ezen szakasza a bécsújhelyi pályaudvaron indul. Amint az út elhagyja a várost, Katzelsdorfon és Lanzenkirchenen keresztül Bad Erlachba, a Linsberg Asia termálfürdőig vezet. A Rosalia vidék dombságain keresztül Walpersbach-ba érkezik. A nyomvonal a továbbiakban Pittenbe, Seebensteinba, Scheiblingkirchen-Thernbergbe és Warth után Grimmensteinba vezet. Jobbról és balról a Bucklige Welt dombságai kísérik az EuroVelo 9 sík szakászát Edlitz-en és Thomasbergen keresztül egészen Aspang Marktig. Innen folytatódik a kerékpárút Aspangberg - St. Peteren keresztül Mönichkirchenig.
A Winer Neustadt-csatorna menti túra 53 km hosszú, könnyű, családbarát, nincs nagy szintemelkedés az útvonalán, és körülbelül 3 és fél óra alatt lehet letekerni.
A várost és várát V. Babenberg Lipót alapította 1194-ben Bécs védelmére, a megsarcolt Oroszlánszívű Richard pénzéből.
Richárd kereszteshadjárata során 1191 tavaszán érkezett a mai Palesztina területére. Miután lemészároltatott Akkonban háromezer elfogott muzulmánt, elfoglalta Palesztina partmenti városait és két ízben is megindult Jeruzsálem ellen (1191 telén és 1192 júniusában), ahová azonban nem sikerült eljutnia. 1192 szeptemberében Richárd egyezséget kötött Szaladinnal: ennek értelmében a partmenti városok keresztény kézben maradtak, s zarándokok szabadon utazhattak Jeruzsálembe. Az angol király ezután 1192 októberben hazaindult a Szentföldről.
Mivel azonban nem örvendett túlzott népszerűségnek, inkognitóban próbált eljutni Angliába. 1192 december 20-án osztrák területen, Erdbergben (ma Bécs 3. kerületéhez tartozik) felismerték és Lipót herceg a Wachaugebietben lévő Dürnstein várába záratta.
VI. Henrik német császár - I. Frigyes (Barbarossa) fia - Oroszlánszívű Richárd kiadatását követelte Lipóttól - sikerrel. Az angol királyt Speyerben átadták a császárnak, aki a Trifels nevű pfalzi várba záratta őt. A császár és Richárd megbízottjai 1193 június végén megállapodtak a király szabadon bocsájtásának feltételében - a világtörténelem talán legnagyobb váltságdíjában. Richárd 100 000 ezüst márkát (akkor 23 400 kiló tiszta ezüstnek felelt meg) tartozott fizetni a császárnak, s ennek a felét Lipót osztrák herceg kapta. Emellett Richárd támogatást ígért a tengeren Henrik Szicília elleni hadjáratához.
Amikor a francia király és Richárd gyengekezű fivére, Földnélküli János (az angol Aranybulla kibocsájtója) értesült a megállapodásról, az abban foglaltnál még nagyobb összeget kínáltak a német császárnak, ha megszegi ígéretét és továbbra is fogságban tartja Richárdot. A császár hajlandó is lett volna az alkura, de a birodalmi hercegek közbenjárására Oroszlánszívű Richárdot 1194. február 4-én szabadon bocsájtották. Előzőleg Angliában rendkívüli adót vettek ki, hogy kifizethessék a nép vagyonának egyharmadát kitevő váltságdíjat.
Nem érdektelen, hogy mire fordították a váltságdíjat. Henrik német császár újabb hadjáratot vezetett Szicília ellen, s Palermóban 1194 karácsonyán királlyá koronázták. Ausztriában Bécs erődítményeinek bővítésére, több település megerősítésére, bécsi pénzverde létesítésére és mindenekelőtt Bécsújhely megalapítására fordították a Lipótnak kifizetett összeget.
A város virágkorát 1439-1493 között, III. Frigyes uralkodása idején élte, amikor sokáig a császár rezidenciája volt, aki 1459-ben Bécsben magyar királlyá koronáztatta magát, Wiener Neustadt így 1469-ben püspökség is lett.
Tizennyolc évvel később, 1487-ben Hunyadi Mátyás király foglalta el és meg is tartotta két éven át a várost.
Mátyás király 1487. január 13-án érkezett Bécsből a várost ostromló táborba, és augusztus 17-én egyezség útján el is foglalta. 1487. augusztus 17-én Mátyás diadalittasan vonult be a magyar és hollós címerekkel kidíszített Bécsújhelyre. A város polgárai alattvalói esküt tettek Mátyásnak, aki cserébe meghagyta a Lajta-parti kereskedővárost kiváltságaiban.
A bécsújhelyi ostrom emlékét a napjainkban is megtekinthető Corvin-kehely őrzi. A ceremoniális kupát Wolfgang Zulinder bécsújhelyi aranyműves készítette. A fedelén található térdeplő lovas Mátyással azonosítható. Az előrészen Mátyás monogramja, és a szájában gyűrűt tartó holló mellett a Habsburg-család kétfejű sasa is helyet kapott. A Corvin-kehely (Corvinusbecher) eredetére több teória is napvilágot látott. Egyes kutatók szerint Frigyes megrendelésére készült az 1462-es béke emlékére. Mások szerint Mátyás készíttette a kupát a bécsújhelyieknek a város elfoglalása után.
A Bécsújhelyi Városi Múzeumban kiállított Corvin-kehely őrzi Mátyás rövid életű osztrák hódításának emlékét.
Román stílusú főhajója a 13., kórusa és (gótikus) kereszthajója a 14. századból való. Érdekes faragványok (Szent Sebestyén a 16. századból) és síremlékek (Khlesl bíbornoké, meghalt 1630-ban) láthatóak benne. Kívül a torony déli oldalán a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc sírköve van befalazva, akiket itt fejeztek le 1671-ben.
Zrínyi hősként, félelem nélkül lépett a vérpadra. Augusztics Tamás zágrábi kanonok írja (mint szemtanú), hogy a hóhér több ügyetlen csapás után fejét inkább letépte, mint levágta. Az ő és Frangepán holttestét egy gödörbe dobták a Szent Mihály-templom fala mellett, és a kápolna falára egy kis táblát szegeztek a következő felirattal:
Hoc in tumulo jacent Comes Petrus Zriny Banus Croatiae et Marchio Franciscus Frangepan ultimus familiae, qui quia caecus caecum duxit, ambo in hanc foveam ceciderunt. Discite mortales et casu discite nostro: Observare fidem Regibus atque Deo.
1910-ben Bécsújhelyen létesült az Osztrák–Magyar Monarchia első pilótaiskolája. Itt szerezte pilótaképesítését Steinschneider Lilly és Petróczy István a korai magyar repülés két úttörője. A repülőiskolának az Aviaticum Repülőmúzeum állít emléket.
1751. december 14-én Mária Terézia császárné alapította. Az akadémia főépülete a bécsújhelyi várban található. Theresianum Katonai Akadémia volt a világ első katonai akadémiája, ahol 1918-ig a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeit képezték.
Az akadémiának helyet adó épület a Babenberg hercegi kastély a 12. századból (a 15. és 18. században átalakították). Gótikus stílusú kápolnájában három pompásan festett ablak, főoltárán pedig egy Szent Györgyöt ábrázoló szép ércszobor van (a 15. századból). A kastély udvarában III. Frigyes címertáblája és szobra (1453-ból), végül tágas kertjében Mária Terézia szobra látható.
|
Értékeld te is!