Egon Schiele osztrák festő, a 20. század egyik kiemelkedő alkotója 125 éve, 1890. június 12-én született.
Az alsó-ausztriai Tullnban született. Zárkózott, félénk fiú volt. 1905-ben apja meghalt, s ez a legfontosabb érzelmi kapcsolattól fosztotta meg a fiút, anyjával ugyanis soha nem volt igazán jó viszonyban. Maga vallotta, hogy a halálélmény erősen hatott művésszé válására, a halál egyik központi témájává vált.
Apja halála után nagybátyja, Leopold Czihaczec gyámsága alá került. Nagybátyja csalódottan vette tudomásul Egon érdektelenségét az akadémiai tárgyak iránt, de ezzel egy időben felismerte a fiú festői zsenialitását. Az ő támogatásával jelentkezett 1906-ban - még csak 16 évesen - a Kunstgewerbeschuléba, majd egy év múlva az Akademie der Bildenden Künste hallgatója lett (mindkettő Bécsben van). Az akadémián meg kellett szoknia a hagyományos, szigorú oktatást, amely elsősorban az antik művészet, a klasszikus beállításokban lévő modellek és a ruházat tanulmányozását ölelte fel. Mindez nem sok hatással volt rá, ugyanakkor Gustav Klimt és a szecesszió sokkal nagyobb benyomást tett rá, amely néhány kisebb munkáján kifejezésre is jutott. Tizenkilenc évesen már a nagyokkal állított ki (Paul Gauguin, Pierre Bonnard, Henri Matisse, Vincent van Gogh, Edvard Munch, Oskar Kokoschka).
1909-től ábrázolásmódja mindinkább elszakadt Gustav Klimt tiszta vonalharmóniájától, s kialakult saját rajzstílusa. Schiele csak természet után rajzolt. Igazából kontúrrajzokat készített, melyeket a színnel tett plasztikusabbá. A színezés mindig modell nélkül történt, emlékezetből. Az akadémikus látásmóddal ellentétben, olyan látószögeket és nézeteket talált ki, amelyek az alakokat kompozícióbeli helyzetük tekintetében kifacsartnak, görcsösnek és deformáltnak láttatják.Mindenekelőtt a mimikában és gesztusban megnyilvánuló kifejezés érdekelte.
Művei az akkori dekadens hangulatot tükrözik, portréi a freudi tételek igazolására születtek. Expresszionista stílusával groteszkséget, nyugtalanságot, erotikát fejez ki festményein, rajzain.
Aktjaival sokkolta és megbotránkoztatta a közönséget. Ilyen témájú képei miatt el is ítélték, majd 24 napra börtönbe zárták. A legtöbb önarcképet - összesen 170-et - ő készítette a művészettörténetben. Közülük rengeteg az önakt. A bécsi expresszionizmusra jellemző módon modelljei lelki világát is megpróbálta megjeleníteni a vásznon, gyakran saját személyiségét vetítette ki modelljeinek ábrázolásában.
Életének 28 éve alatt több mint 2800 alkotást (rajzot, festményt) hozott létre. Városok, tájak, félaktok, aktok, portrék nőkről, férfiakról, kislányokról, magáról. A festő felesége ülve (1918) című festmény volt az első alkotása, amelyet egy múzeum vásárolt meg, mégpedig közvetlenül tőle. Később ez lett a Belvedere – akkori nevén Állami Múzeum – Schiele-gyűjteményének első darabja.
Schiele verseket is írt, költeményei olyanok, mint a festményei. 1910-ben megfestette a Halott anyát méhében az élő gyermekkel. Nyolc évvel később, hat hónapos terhesen, spanyolnáthában meghalt a felesége, majd ő is, három napra rá. Utolsó jelentős festménye a Családi portré (1918) egy számára soha meg nem adatott harmonikus családot ábrázol, de arckifejezésük szomorúságot, tragédiát vetít előre.
Néhány hónappal korábban, pályája magaslatán, ereje teljében, mauzóluemot tervezett magának: egyfajta templom-múzeumot művészetének, önkiállítást halála utánra. Alles ist Leben Tot, azaz "minden élő halott', írta egyik korábbi versében, és akkor még nem tudta, hogy ez a soha meg nem épülő múzeum lesz keserű gondolatának legszemléletesebb példája.
Egon Schiele Múzeum Tullnban
Tulnban az egykori járási börtönt alakították át Schiele-múzeummá, annak az emlékére, hogy a festő tíz megrendítő rajzot készített a régi Neulengbach egyik börtöncellájának lakójaként.
1990 óta látható itt a művész hatvan olajképe, akvarellje és rajza, amelyek életművének első szakaszából származnak: gyermekkorától kezdve egészen bécsi akadémiai tanulmányaiig és az új művészeti csoport alakításáig 1909-ben.
Egon Schiele szülőháza Tullnban
A vasutas családból származó Egon Schiele szülőháza a tullni pályudvarnál található. A világosszürkére lakkozott bútorok megőrizték a jellegzetes polgári lakás és a századforduló életérzését. A lakás egyes termeiben audiorendszerek segítségével a látogatók történeteket hallgathatnak a Schiele családról. A szövegek magától Egon Schielétől, testvéreitől, Gertrudtól és Melanie-tól, valamint anyjától, Marie-tól és kortársaktól származnak.
Schiele első, gyermekkori rajzain nagy szerepet kap a vasút. Ez a modern technika és a fejlődés iránti nyitottság remek feltételeket biztosított a művészi avantgárd jövendőbeli képviselőjének indulásához.
Leopold Múzeum Bécsben
Schiele, aki már gyerekként kiemelkedően tehetséges volt, rövid élete során több mint háromezer művet alkotott. Huszonnyolc éves korában a spanyol nátha ragadta magával. Halálos ágyán beszélt meggyőződéséről, mely szerint képei később a világ nagy múzeumaiban lesznek kiállítva - jóslata végül beigazolódott.
Ma a bécsi Leopold Múzeum őrzi műveinek nagy részét, itt található a világ legnagyobb Egon Schiele gyűjteménye: 44 olajfestmény és 180 rajz látható, köztük Schiele főbb alkotásai: "A kardinális és apáca, "Naplemente, "Önarckép lampionvirággal, "A halott város, "Fekvő nő, "Házsor - remekművek a művész szinte valamennyi alkotói korszakából.
Szintén jelentős Schiele-gyűjteménnyel rendelkezik a bécsi Belvedere Múzeum is.