Heeresgeschichtliches Museum / Hadtörténeti Múzeum

A Hadtörténeti Múzeum gazdag gyűjteményei a harmincéves háborútól az első világháborúig mutatják be a Birodalom történetét. Számos magyar vonatkozású tárgyat is kiállítottak.

Az Arsenal épületei 1849-1856 közöttiek, a forradalmakat követő évek abszolutisztikus rendszerének szimbólumai. Előcsarnokában a szobrok között Zrinyi Miklósé, Pálffy Jánosé (Rákóczi ellen harcolt, 1710-ben a császári seregek főparancsnoka volt) és Nádasdy Ferencé (Mária Terézia tábornoka) látható.

Magát az Arzenált 1849-ben alapították, aminek az 1848-49-es forradalom volt az oka, mivel a forradalmárok megrohanták az akkori fegyvertárat és ebből kifolyólag Ferenc József császár úgy döntött a tanácsosaival együtt, hogy az akkori lőszertárat áthelyezik Bécsnek egy védettebb területére.

Több szempontot vettek figyelembe, fontos volt, hogy a a bécsi főpályaudvarhoz közel található, viszont a belváros kivül eső részén legyen, amely vízben gazdag terület volt és sokkal magasabban fekszik, mint Bécs más pontja- ez stratégiai szempont is volt, illetve a közeli pályaudvar jó összekötő pont volt, ahonnan főleg az Adriai tenger felé mentek a vonatok.

Az hatalmas Arzenalon belül található a Hadtörténeti múzeum, amelyet 1856-ban kezdtek el építeni és eredetileg is múzeumnak terveztek a császár kívánsága alapján. Majd a 90-es évek elején fejezték be ennek az építését. A császár különféle fegyvereket, harci eszközöket kívánt reprezentálni és emellett pedig fontos menekülési helyként is szolgált volna a császári család számára, amennyiben kitört volna még egy forradalom.

1921-ben nyitották újra az első világháborút követően, majd 1938-ban, amikor az Anschluss történt Ausztriában egészen Berlin hatásköre alá került, majd a második világháború során bombatalálat érte ezért bezárták, majd 1955-ben nyitották meg újra, amikor is újraépítették. Az államszerződés évében lett újra látogatható.

A magyar vonatkozású lobogókat, történelmi fegyvereket a Monarchia korában kezdték kiállítani, a történelem során tovább bővült az objektumoknak a száma, amelyek többnyire eredetiek és valós eredeti nagyságban tekinthetők meg.

A Ferenc József terem és Szarajevó állandó része a múzeum kiállító termeinek, amelyet öt szakara lehet bontani.

Az első szakaszban, az osztrák-magyar hadsereg "felosztását” mutatja be, valamint a császári és királyi hadsereg 1878-1890-es uniformisa, emellett pedig még látható az 1878-as okkupációs hadjárat a boszniai és hercegovinai csapatok parancsnoka, Phillippovic táborszernagy.

A második szakasz ötöde teljes egészében az osztrák-magyar monarchia sokszínűségével, azon belül is a nemzetiségekkel foglalkozik. Emellett még látható Rudolf főherceg tulajdonát képező tárgyakat is, aki 1889-bem elkövetett öngyilkosságáig a Hadi múzeum kuratóriumának elnöke volt.

A harmadik szakaszban a légi közlekedés kezdete, a távbeszélő és a távjelző berendezések elterjedése, a gépfegyverek és a motorizáció a hadi technika forradalmát jelentő tárgyak kerültek kiállításra.

Ferenc Ferdinánd és Zsófia véres relikviái:

A további szakaszban a Ferenc József császárt az osztrák- magyar hadierők "legdicsőségesebb" hadvezéreként mutatja be, valamint a császár személye körül szolgálatot ellátó testőrség is látható. Továbbá bemutatásra kerülnek sisakok és kalapok, valamint a hadi érdemrendek fejlődése is.

Az utolsó szakasz, azaz Szarajevó termet három kiállítási tárgy uralja, az az autó, amelyben Ferenc Ferdinánd főherceget és feleségét Zsófiát, 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, továbbá a herceg véres egyenruhája és az a francia fekvőfotel is látható, amelyben a trónörökös kínszenvedett. Portrék és egyéb tárgyak emlékeztetnek a világtörténelem egyik legsúlyosabb következményekkel járó merényletére

Magyar idegenvezetés is igénybevehető. A múzeumban van igény szerint magyar nyelvű tárlatvezetés is, amely kiváló alkalom lehet iskolások számára a történelmi háttér bemutatására.

19 év alatt ingyenes a belépés a múzeumba.