A Wiener Schnitzel eredetéről megoszlanak a vélemények, annyi azonban biztos, hogy borjúból készítik és ropogósan, aranybarnára sütve a legfinomabb.
A bécsi borjú eredetét egyesek egészen a 15. századig vezetik vissza, míg a legnépszerűbb elmélet szerint az osztrákok csak jóval később, Radetzky grófnak köszönhetően tanulták el a kultikus ételüket az olaszoktól.
Az első receptek 1884-ben és 1907-ben születtek, de a rántott csirke, a Backhendl elkészítésére már egy 1719-es szakácskönyv is ad instrukciót, megkérdőjelezve ezzel Radetzky gróf érdemeit.
Annyi azonban bizonyos, hogy a bécsi konyha klasszikus fogása, a Wiener Schnitzel eredetileg 100 napos borjú húsából készül, amelyet liszttel, tojással és zsemlemorzsával panírozva vaj és olaj keverékében aranybarnára sütnek. A jó minőségű sertéshúsból készült változatát a szigorú osztrák és német szabályozás miatt kizárólag a "Schnitzel bécsi módra", vagy "Bécsi szelet sertésből" néven szerepelhet az étlapon. A Figlmüller étterem azonban bizonyította, hogy ez a változata legalább annyira finom, a rajongók miatt egy év alatt 250 000 szeletet reprodukálnak a 34 centiméteres óriásszeletből, miközben éves zsemlemorzsa felhasználásuk eléri a 250 tonnát! Ha számításba vesszük, hogy az osztrákok évente 66,4 kg húst fogyasztanak, ez egyáltalán nem meglepő.
Itt keressük a tökéletes bécsi szeletet:
Gasthaus Plachutta zur Oper: A bécsi konyha legnagyobb klasszikusait felvonultató, tradicionális étterem Bécs központjában.
Skopik and Lohn: A Karmelitermarkt felkapott szomszédságában, modern bistro környezetben.
Dom Beisl: A Szent István-székesegyház mögött, ahol az egyik legjobb klasszikus bécsi szeletet tálalják.
Figlmüller étterem: 34 cm-es mega változatából 250 000 szelet fogy évente
A világ legjobb éttermei között számon tartott, két Michelin csillagot is kiérdemlő Steirereck étteremben.
Értékeld te is!