A bécsi Práter sokaknak csak a híres vidámparkot jelenti, pedig a Duna és a Duna-csatorna közti sziget hatalmas déli felét elfoglaló zöldterület az osztrák főváros legkedveltebb pihenő-, kirándulóhelye. A Práter 6 millió négyzetméteren terül el. A nagy kiterjedésű rétek és erdők, valamint vízfelületek ideális környezetet biztosítanak a pihentető sétákhoz, vidám kirándulásokhoz, hosszú futó-, kerékpáros és görkorcsolyás túrákhoz és még sok máshoz. A Jesuitenwiese, a Práter közepén elterülő nagy mező, hintákkal, mászókákkal, csúszdákkal várja a kicsiket (Spielplatz Ranch). A nagy területen lehet tollasozni, szaladgálni, focizni. Innen kisebb sétával érhető el a vidámpark.
A "Pratter" már 1403-ban megjelenik az okiratokban. 1766-ban II. József császár a bécsieknek ajándékozta a területet pihenőpark céljából. És mivel a császár étkezdék kialakítását is engedélyezte, nemsokára az egykori nemesi vadászterület határán kialakult a mai Wurstelprater elődje: vendéglősök, kávémérők és mézeskalácsosok telepedtek meg ott, őket hinták, körhinták és tekepályák követték.
A hatalmas terület többek között látványos tűzijátékok és hőlégballon-kísérletek helyszíne volt. A skót Robert Barker 1801-ben építette meg a Panoramanak nevezett attrakcióját, egy kör alakú fa épületet, amelybe belépve más városokban – Londonban, Prágában vagy Párizsban – érezhették magukat a látogatók. Több ezer nézőnek kínált helyet a Circus Gymnasticus, ahol lovas bemutatókat tartottak, az 1800-as évektől kezdve pedig egymást váltották az egzotikus állatokkal érkező társulatok.
A Práter komoly fellendülését a mai vásárterületen rendezett, 1873-as Világkiállítás jelentette. A területet rendezték, utakat építettek és gázlámpákat szereltek fel. Az itt működő vállalkozásoknak új épületeket kellett felhúzniuk, miközben a számuk 82-ről 187-re emelkedett.
1895-ben hozták létre a "Velence Bécsben" elnevezésű szórakozó negyedet, amelynek közepén 1897-ben állították fel az óriáskereket, amely a város szimbólumává vált. Gabor Steiner tervei alapján 50 ezer négyzetméteren velencei palotákat húztak fel, és csatornákat alakítottak ki hidakkal és gondolákkal. Nem ment ritkaságszámba az olyan nap, amikor 20 ezren látogattak ki a parkba. A Práterből olyan hely lett, ahol mindenki megtalálja a neki való szórakozást. Az "előkelőbb" társaság fiákerrel érkezett, a kadétok és a mosólányok itt randevúztak, a hintások és a különlegességek kamrája versengtek a publikum kegyeiért, verklik, kocsmai énekesek és női zenekarok zenéltek itt éppúgy, mint Johann Strauss, a keringőkirály, vagy az operett szerző Joseph Lanner és Carl Michael Ziehrer.
Az 1900-as évek környékén gombamód szaporodtak a területen a színházak, varieték és mozik. Noha a Monarchia felbomlását csak nehezen heverte ki a Práter, mindig is kedvelt kísérleti terepe maradt a legújabb technikai fejlesztéseknek, az utopisztikus ötleteknek és a Bécs-nosztalgiának. A 2. világháború nagy pusztítását követően egymás után tünedeztek el a színházak és mutatványosok, egyre inkább elterjedtek viszont a szerencsejáték-automaták. Később a modern hidraulikának és pneumatikának köszönhetően új, nemzetközi színvonalú attrakciók és játékok tarkították a kínálatot, a Práter pedig maradt az a hely, ahol érvényüket vesztik a törvények.
Manapság a régi bécsi Práterrel kapcsolatos emlékek "Calafati" figurájában is továbbélnek - akit sokan a Práter közepén lévő, kínai embert ábrázoló hatalmas szoborral azonosítanak, amelyet szívesen fotóznak. Ez a szobor arra a XIX. század közepén itt működő körhintára emlékeztet, amely a varázsló és étteremtulajdonos Basilio Calafati (1800-1878) tulajdona volt, és amelynek központi alakja volt ez a kilenc méter magas figura.
A Planetáriumnál lévő Práter Múzeumban az érdeklődők megcsodálhatják a Práterrel kapcsolatos emlékeket az 1900-as évekből.
A bécsi Wurstelprater egy modern élménypark, ahol 250 féle akció és szórakozási lehetőség közül választhat - közöttük található a világ legnagyobb körhintája. Kávéházak és éttermek, falatozók és büfék kínálnak ehhez finomságokat a kis snacktől egészen a kiadós menüig.
Manapság - a gyorsuló időnek köszönhetően - az óriáskeréknél valamivel gyorsabb "járművek" is rendelkezésre állnak: Így a Turbo Boost és a Bungee Jump, az Ejektion Seat és a Space-Shot az extrém gyorsaságot kínálják. A 117 méter magas Práter torony, amely a világ legnagyobb körhintája, óránként 60 kilométeres sebességgel viszi körbe a látogatókat, akik álomszép kilátásban gyönyörködhetnek a város felett. Ezalatt a jó öreg hullámvasút és a nem kevésbé nosztalgikus szellemvasút egyaránt kedélyes utazást biztosítanak.
A Zombi Szellemvasútban (Zombies Geisterbahn), Európa egyik legnagyobb és legmodernebb szellemvasútjában a legújabb effektek és animált figurák között vonatoznak végig a látogatók, miközben pörögnek - forognak alattuk a kocsik és időnként szédítő sebességgel száguldanak - az épületből kifelé.
A Sky Diving-on a látogató mindenféle segédeszköz nélkül élheti meg a repülés élményét. Egy hatalmas függőleges szélcsatornában repítik ugyanis a magasba a bevállalós látogatókat.
A Práter kifejezetten a legkisebbeket is várja számos vidám attrakcióval: a körhinta és a régi bécsi barlangvasút éppen olyan izgalmas, mint a gyerek autópálya, a minidrom, a légvár és a gyerek óriáskerék. Az élvezetről és a feszültségről autodrom vasút, gokart, motoros hajó, trampoline, elvarázsolt kastély, repülő szőnyeg, görbe tükör, labirintus, játékterem, mozi és körhinta, Blumenrad, színház, minigolf, céllövölde, hinta és csúszda gondoskodik.
Az ifjabb korosztálynak nyitották meg az Eisberget - amely interaktív utazást tesz lehetővé a jegesmedvék, pingvinek és társaik világába.
A gyerekek a Lollipop Toronyból (Kinderturm Lollipop) vethetik a mélybe magukat - hogy egy nagy, puha matracon landoljanak. A Laserspy-jal pedig az ügyességüket tehetik próbára.
Nem messze az óriáskeréktől indul a liliputi vonat, amely egy keskeny nyomtávú gőzvonat. 4 km-es távot tesz meg 20 perc alatt. Március közepétől október közepéig üzemel naponta 10 órától. Viteldíj: 4 euró/felnőtt, 2,50 euró/gyerek.
A vidám parkba a belépés ingyenes, a játékokért kell csak fizetni. Az egyes attrakciókra a belépő- vagy inkább felszállójegy általában két euróba kerül.
Wiener-Riesenrad, Plattform 9 (c) Österreich Werbung/Julian Omonsky
Az ÓRIÁSKERÉK (Riesenrad) 65 m magas, és elég lassan forog körbe ahhoz, hogy gyönyörködhessünk Bécs panorámájában.
Az óriáskereket 1896-97-ben építette Walter Basset angol mérnök és a maga korában egyáltalán nem számított egyedülinek. A XIX. század végén az ilyen óriáskerekek a közönség kedvencei voltak - Basset Bécsen kívül Chicagóban, Londonban, Blackpoolban és Párizsban is épített hasonló "panorámakerekeket". Míg azonban az említett városokban már rég megette a rozsda a hajdani látványosságokat, addig Bécsben még mindig forog az óriáskerék és a város egyik jelképévé vált. Most is, mint annyi éve, csodálatos panoráma nyílik róla Bécsre és környékére. Forgási sebessége 0,75 méter másodpercenként.
Az óriáskerék többször volt világrekord-kísérletek helyszíne. Egy felső-ausztriai motorversenyző, Günter Schachermayer egy kört tett az óriáskeréken Vespa motoron, amelyet az óriáskerékhez erősítettek. A rekordkísérletet az óránként hatvan kilométer feletti szél nehezítette. 2013-ben Franz Müllner salzburgi erősportoló a 244 tonnás óriáskereket izomerővel mozdította meg.
A Práter vidámpark fennállásának 250. évfordulója alkalmából felújították az óriáskereket, a régi gondolákat eladták, és modernizált fülkéket szereltek fel helyettük. A tizenöt gondolát légkondicionált, fűthető, akadálymentesített és több ablakkal ellátott fülkékre cserélték le. Az új fülkék régiektől abban is eltérnek, hogy négy helyett hat ablak van rajtuk, így jobban lehet élvezni a kilátást Bécsre.
A különleges adrenalinlöketre vágyó óriáskerék látogatói egy külön erre a célra épített platformon (Plattform 9) élvezhetik az izgalmas utazást az üvegpadlóval ellátott acélszerkezeten, ahogyan azt csak a tervezők tapasztalták 1897-ben, amikor megépítették a bécsi óriáskereket. Nincsenek sem oldalfalak, sem tető. A bátrak hámokkal vannak rögzítve, és így egy egyedülálló magaslati száguldásnak hódolhatnak, amely egyben városnézés is.
A Práterben az óriáskerék előtti téren Madame Tussauds panoptikumában 71 viaszfigura várja a látogatókat. (részletek)
Ha megéheztünk, ne hagyjuk ki a hangulatos, egész évben nyitva tartó kertvendéglőt, a Schweizerhaust. Érdemes megkóstolni a ház specialitását, a frissen sült csülköt (súly szerint fizetendő, kilója 17 euró) vagy a korsó sörhöz (4,10 euró) a frankfurti főtt vagy sült kolbászt (3-8 euró). A gesztenyefasor végén pedig az 1783-ban emelt egykori császári vadászpavilon áll, amely Lusthaus néven ma elegáns étteremként működik, s a tehetősebb vendégeket várja.
A Schweizerhaus október végéig délelőtt 11-től este 11-ig várja vendégeit. A Lusthaus hétfőtől péntekig 12-22, hétvégén 12-18 óra között tart nyitva, szünnap: szerda. Előételek 6-8, főételek 12-22 euró között, a borjú bécsi krumplisalátával 17 euró.
A legendás Luftburg vendéglő a teljes átépítés után immár ez a legnagyobb bioétterem a világon.
|
Értékeld te is!